Nem ritka dolog, hogy egy gyermek nem, vagy nem csak a vér szerinti szülőjénél nevelkedik. Gondoljunk csak a válás és újraházasodás során keletkező mozaikcsaládokra, de előfordulhat családon belüli vagy kívüli örökbefogadás, családba fogadás, nevelőszülői kapcsolat is.
Szerző: Pákhné Fekete Alexandra
A leggyakoribb napjaink alternatív családtípusai között a patchworkcsalád vagy mozaikcsalád. Ez olyan életközösség, amit az egyik szülő és gyereke vagy gyerekei alkotnak az új partnerrel, akinek esetleg már szintén lehet gyermeke, a családban pedig közös gyermekek is nevelkedhetnek. A mozaikcsaládban tehát két felnőtt és egy vagy több gyermek él.
Bár működése nagyon hasonlít a hagyományos család- modelléhez, el is tér attól. Ez esetben nincs minden családtag között vérségi kapcsolat, illetve a házaspár és a szülőpár nem feltétlenül azonos. A gyermekek már idősebbek is lehetnek, ugyanakkor a család közös története még fiatal, és a családtagok egy része a korábbi válás során jellemzően családi krízisen esett át.
Mindezzel együtt – közös akarattal, kölcsönös toleranciával, rugalmassággal, megfelelő szervezéssel – ilyen konstrukcióban is jól funkcionálhat egy család.
Gyerekek nevelőszülőnél
A nevelőszülő azokról a gyermekekről gondoskodik, akik gyermekvédelmi gondoskodásba (állami gondozásba) kerültek, mivel kiemelték őket a vér szerinti családjukból.
A gyermekvédelmi gondoskodásba kerülésről a gyámhivatal dönt. A cél mindenekelőtt az, hogy a gyermek sorsa megnyugtatóan rendeződjön: ha lehetséges, és rendeződnek a szülők körülményei, akkor minél előbb visszakerülhessen a vér szerinti családjába, vagy ha ez nem sikerül, akkor örökbefogadó családjába.
A nevelőszülő a rábízott gyermekekkel is sajátjaként törődik, gondoskodik testi-lelki szükségleteikről, gyógykezelésre, fejlesztésre, külön foglalkozásra viszi őket. A nevelőszülő vezeti a háztartást, vásárol, főz, mos, de a legfontosabb, hogy szereti a gyermeket, megtanítja neki, milyen a családban élés, mintát szolgáltat számára és megtanítja kötődni. Amíg nála van a gyermek, támogatja kapcsolattartását a vér szerinti családjával, rendszeresen láthatásra kell vinnie a gyermeket.
A nevelőszülő a nevelőszülői hálózattal van jogviszonyban. Munkáját a folyamatosan ellenőrzik és segítik felettesei, a nevelőszülői tanácsadó, a gyám és más szakemberek. A nevelőszülő foglalkoztatási jogviszonyban részesül, munkájáért fizetést kap. A gyermek nem kerül a nevére és nem örököl utána.
Örökbefogadó szülők
Az örökbefogadást gyakran összetévesztik a nevelőszülőséggel, pedig a kettő nem ugyanaz. Abban egyeznek, hogy mind a nevelőszülő, mind az örökbe fogadó szülő olyan gyereket nevel, akit nem ő szült vagy nemzett.
Valamint a külvilág kérdéseire folyamatosan válaszolni kell, sokszor mérlegelve, hogy mikor, kinek, mit mondjanak el, mi szolgálja leginkább a gyermek érdekét. A leglényegesebb különbség, hogy az az örökbefogadás örökre szól, a nevelőszülőségben sok az átmenetiség, illetve a nevelőszülőnek támogatnia kell a gyerek kapcsolattartását a vér szerinti családdal, vagy akár a leválását is. Az örökbe fogadott gyermek a szülő nevét viseli, a vér szerinti szülővel nincs kapcsolata. Az örökbe fogadott gyermek vér szerinti státuszba lép az örökbefogadással, véglegesen a családban marad.
Nyílt örökbefogadásnál a vér szerinti anya vagy szülők és az örökbe fogadó szülők kölcsönösen ismerik, ismerhetik egymást, gyakran már a szülés előtt. Amennyiben szeretnék, szülés után is tarthatják a kapcsolatot a családok. Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő(k) nem ismeri(k) az örökbe fogadók személyes adatait és személyét.
További lehetőségek
Az örökbefogadás egyik speciális esete a rokoni, házastársi örökbefogadás: a közös gyermekké fogadás. Erről akkor van szó, ha az örökbefogadottat mindkét házastárs örökbe fogadta – akár együttesen, akár külön-külön. Az örökbefogadott gyermek ilyenkor a házastársak közös gyermekének minősül. Szintén közös gyermekké fogadásnak minősül, ha az egyik házastárs a másik házastárs vér szerinti gyermekét fogadja örökbe. A rokoni vagy házastársi örökbefogadásnál nem „kívülről”, egy idegen vér szerinti anyától érkezik a gyermek, hanem már „megvan” , tehát e folyamat során egy már fennálló viszonyt tesznek hivatalossá.
A leggyakoribb családon belüli örökbefogadási forma a házastársi örökbefogadás, ilyenkor például az apa új felesége fogadja örökbe annak a korábbi partnertől származó gyerekét. A gyermeket már a folyamat előtt is ismeri, általában egy ideje közösen is nevelik őt. Meg kell említenünk az úgynevezett családba fogadást is. Ez általában átmeneti: a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére (a külön élő szülő meghallgatásával) a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy különböző okok, például a szülő egészségi állapota , indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket meghatározott ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, nevelje. Ennek az a feltétele, hogy a családba fogadás a gyermeknek érdekében álljon. A családba fogadó szülőt a gyámhivatal gyámul rendeli a gyermekhez.
Bár az indíttatás minden esetben eltérő, és a megoldások az adott családra jellemzőek, minden alternatív családi forma kialakításánál nagyon fontos, hogy a meglévő saját gyermeket is fel kell készíteni a helyzetre és menet közben vele is foglalkozni kell. Jó esetben profitálhat a helyzetből: szélesedhet a látóköre, jó testvéri viszonya alakulhat ki az érkező gyerekekkel.
Természetesen minden eset más és más, ezért minden családnak magának kell megtalálnia a saját helyzetéhez leginkább illeszkedő megoldásokat.
CSALÁDTERVEZÉS-BABATERVEZÉS könyvünkben minden fontos kérdésre választ adunk a családalapítás előtt állóknak és családbővítést tervezőknek, sok-sok hasznos információval kiegészítve.
