A várandósság örömteli időszakában a nők közel harmadának életét keseríti meg a kellemetlen tünetekkel járó terhességi aranyérbetegség. Viszonylagos gyakorisága miatt sokan a gyermekvárás egyik szükségszerű velejárójának tartják, ám kis odafigyeléssel, megfelelő életmódváltással ezek a tünetek megelőzhetők, illetve enyhíthetők.
Szerző: Geszti Anna
Aranyere mindenkinek van: a végbélnyílás körüli vénás hálózat fontos része a végbél záró mechanizmusának. Ennek tágulása kezdetben észrevétlenül is előfordulhat. Ha azonban a tágulat tartósan akadályozza a vér áramlását, a vénák meggyengülnek, a vér felgyülemlik bennük, ettől megduzzadnak és kellemetlen tüneteket okozhatnak. Ezt nevezik külső vagy belső aranyérbetegségnek, attól függően, hogy a tágulat a záróizom alatt vagy felett helyezkedik el.
Kívül vagy belül
Külső aranyérbetegség esetén akár dió nagyságú duzzanat is kialakulhat, amely sebészeti beavatkozást igényel
– ez nemegyszer helyi érzéstelenítéssel, ambuláns ellátás keretében is megtörténhet. Ha nem kerül rá sor, a duzzanat begyulladhat, tályog keletkezhet.
A belső aranyérbetegségnek négy stádiuma van. Az elsőben a páciens panaszmentes, esetleg enyhe vérzés utalhat a bajra. A második stádiumban ki-be csúszó csomó keletkezik, amely a harmadik stádiumban az egyre táguló véna miatt már nem tud visszacsúszni a záróizmon keresztül, csak szakorvos tudja visszahelyezni. A negyedik szakaszban – a vér krónikus pangása miatt a vénás rendszerben – műtétre van szükség, amelyet azonban várandósság alatt általában nem javasolnak a szakemberek, már csak azért sem, mert szülés után a tünetek rendszerint sokat javulnak vagy teljesen megszűnnek.
Mi lehet az oka?
Az ülőmunka, a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a túlzásba vitt testedzés egyaránt okozhat aranyérbetegséget, amely bármely életkorban jelentkezhet, de a várandós nők – különösen, ha a teherbe esés előtt is voltak tüneteik – fokozottan veszélyeztetettek.
A nyomásviszonyokat a kismedence ereiben a a magzat táplálása miatti fokozott vérellátási igény is megváltoztatja.
A várandósság idején gyakori lehet a székrekedés – amelynek többek között a hormonális változások, főleg a progeszteronszint emelkedése és a vaspótlásra szolgáló készítmények, magzatvédő vitaminok az okai. Ennek következményeként is kialakulhatnak aranyeres csomók, ráadásul miután a táplálék hosszabb ideig marad a belekben, befolyásolja az emésztést, és további problémákat, puffadást, fokozott gázképződést okozhat.
Az aranyérbetegség legjellemzőbb tünete a végbélnyílás viszketése, érzékenysége. Ha a kitágult véna körül megsérül a nyálkahártya, a vécépapíron megjelenő apró vércseppek is jelzik. Később, amennyiben az aranyeres csomó begyullad, fájdalommal járhat a székelés és az ülés is. Amennyiben a hormonális változások következtében a szövetekbe a visszerekből gyorsabban áramló folyadék miatt az aranyérben vérrög vagy ödéma keletkezik, az már folyamatos, nem múló fájdalmat okoz.
Várandósként mozogjunk, tornázzunk rendszeresen, de csak annyit, amennyi jólesik! Pihenés, tévézés közben lehetőleg az oldalunkon feküdjünk, felszabadítva a végbél ereit a nyomás alól, növelve a vér áramlását a test alsó részében. Sétáljunk óránként legalább néhány percig.
Székelési inger esetén igyekezzünk minél hamarabb megszabadulni a salakanyagtól, de lehetőség szerint kerüljük az erős nyomást, préselést.
Székletlazításhoz megfelelhet a már nagyanyáink által is használt szilvalekvár, kíméletes székletürítéshez az útifűmaghéj, puffadás ellen az édeskömény. Az irritáció elkerüléséhez székelés után megnedvesített tolalettpapírt vagy speciálisan aranyérre kifejlesztett higiéniai kendőt is lehet használni.
Speciális kezelési módszerek
A panaszok enyhítésében bármilyen nem megerőltető testmozgás, torna hasznos lehet. Pozitív változás érhető el a kismedencét és a hasüregi szerveket alátámasztó, akaratlagosan mozgató, gátizomzatot erősítő gyakorlatokkal. Ha ez az izomcsoport megsérül vagy meggyengül, az nemcsak aranyeres panaszokat, hanem méh-, hólyag-, végbélsüllyedést is okozhat, érdemes tehát foglalkozni vele. Rendszeres edzésével ugyanakkor megelőzhető a széklet- és vizeletinkontinencia, és gyorsítható a szülés utáni regenerálódás.
Aki vizeletürítés közben a szeméremcsonttól a farkcsontig húzódó PC-izmait (pubococcygeus) össze tudja húzni, majd elernyeszteni úgy, hogy ezzel leállítja és újra elengedi a vizeletét, az némi gyakorlás után már bármikor képes lesz erre az „elzár-elenged mutatványra” a combok összeszorítása, a fenék megfeszítése, a has behúzása nélkül. Ezzel, ha naponta többször megismételt rutinná válik, már néhány hét alatt is jelentős javulás érhető el.
Az aranyérbetegség tüneteinek kezeléséhez a baba szempontjából a gyógyszer nélküli megoldások a legbiztonságosabbak. Mivel a hideg csökkenti a fájdalmat és összehúzza a vénákat, hatásos lehet például a krioterápia (hidegterápia), melynek lényege, hogy az érintett területre az orvos által javasolt módon jégpárnát vagy más, lehűtött eszközt kell helyezni. Az internetes webáruházak a szakszerű használathoz szükséges eszközök, kiegészítők nagy választékát kínálják.
Ha nem múlnak a panaszok
Amennyiben a fenti módszerek alkalmazásával sem szűnnének meg a kellemetlenségek, érdemes kipróbálni az aranyérbetegségre kifejlesztett kúpok, kenőcsök valamelyikét, de használatuk előtt – mivel hatóanyaguk felszívódik a véráramba – szakorvossal kell konzultálni.
Szülés után, amikor változik a hormonok szintje, a szervezetben keringő vér mennyisége és a hasüregi nyomás, az aranyér duzzanata méretétől, elhelyezkedésétől függően néhány hét vagy hónap alatt visszahúzódhat. Ha mégsem így történne, illetve ha esetleg vérrög alakulna ki (ami ritkán fordul elő), akkor proktológus szakorvos által végzett műtéti beavatkozás vezethet eredményre a kezelésben.
9 HÓNAP – Szükséges alapinformációk a terhességről, szülésről és a babaápolásról
Szülés, születés – szülésre való felkészüléstől egészen a gyermekágyas időszak lezárultáig!
LAPOZZ BELE könyvünkbe!
