A tél végi kimerültség, fényhiány a magyar lakosság 10-12 százalékánál vezet téli depresszióhoz. A közismert tünetek legyőzéséhez ad segítséget a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője, Perczel Forintos Dóra, aki szerint akár az adakozás is megoldás lehet.
Kevés a napfény
A téli depresszió elsődleges oka Magyarország földrajzi elhelyezkedése, vagyis a téli időszakra jellemző fényhiány. A kevés napfény a szervezetben alacsony szerotonin és magas melatonin szintet eredményez, ez befolyásolja nemcsak az ember, de még bizonyos állatok kedélyállapotát is.
Télen lemerül a szervezet energiaszintje is, jellemző a fáradékonyság, a nyomott hangulat, a kedvetlenség. Tünet lehet a nyugtalanság, ingerlékenység vagy éppen az érdektelenség és az aluszékonyság is. Mindezeken felül jelentkezhet étvágytalanság vagy éppen falánkság is.
Mozogj!
Perczel Forintos Dóra szerint a legjobb ellenszer a mozgás. Ha kisüt a nap, lehetőleg sétáljunk, kiránduljunk a szabadban.
A fényterápia (2500 lux feletti fény) jótékony hatása ismert, de Magyarországon nem igazán elterjedt a módszer. Azt érdemes tudni, hogy a szolárium nem helyettesíti a napfényt.
A Semmelweis Egyetem klinikai szakpszichológusa szerint a hétvégi pihenőnapokat mindenképpen kikapcsolódásra kellene használni – a munkát, a terhelést csökkenteni kell. Azt javasolja, hogy szánjunk legalább napi fél órát olyan tevékenységekre, melyek örömet adnak – például zenehallgatás vagy aktív zenélés, olvasás, séta barátokkal, filmnézés. Segít az is, ha a mindennapi kötelező tevékenységeket vagy házimunkát – például sütés, főzés, vasalás, takarítás – nem csak kötelességként élik meg, hanem kedvvel fogadják, és úgy végzik el, hogy lehetőleg más ne zavarja gondolataikat. Így ez is örömforrássá válhat.
Ezen a télen nemigen lehet részünk közösségi élményekben, pedig a társas kapcsolatok ápolása, a családtagokkal, barátokkal együtt töltött idő az ember alapvető igénye, biztonságot ad és eloszlatja a rosszkedvet. Pedig ez a téli depressziónak is remek ellenszere.
Hogyan hidaljuk át a korlátozó intézkedések és a társas kapcsolatok iránti igény közti szakadékot?
Kiránduljunk a barátainkkal, sétáljunk a szüleinkkel, nagyszülőkkel! Találkozzunk velük a szabadban, maszkot viselve is tudunk egy nagyot beszélgetni! Ha ehhez még a nap is kisüt – duplán felvehetjük a kesztyűt a télvégi lehangoltsággal szemben.
A karácsonyi időszak a rászorulók segítéséről és az adakozásról is szólt, de egy hindu közmondás szerint is „az az igazi boldogság, amikor másokat boldoggá teszünk”. Ne csak karácsonykor gondoljunk a nélkülözőkre! Ne hagyjuk magányosan a másikat, segítsünk egy egyedülálló idős embert, ha tehetjük!
Forrás: Semmelweis Médiasarok
Ajánljuk még a témában:
