A mellgyulladás megelőzése és kezelése

Olvasási idő: 4 perc

A mellgyulladás a szoptatás gyakori velejárója, ami sajnos, hozzájárulhat a korai elválasztáshoz is. Azonban ha többet tudunk meg róla, megelőzhetjük a kialakulását, illetve hatékonyabban kezelhetjük, hogy ne legyen további szövődménye.

Szerző: Hugyecz Marietta biológus, egészségtanár, önkéntes szoptatási segítő

A mellgyulladás megelőzése és kezelése

Ha a szoptatási időszak alatt fájdalmat érzünk a mellünkben, akár a kezdeti tejbelövelléskor, hajlamosak vagyunk rögtön a legrosszabbra gondolni. Pedig ezek a testünkben zajló élettani folyamatok, ha megfelelően odafigyelünk rájuk, sokszor elmúlnak, ezért sem kell túlzottan megijedni tőlük.

A mellgyulladások legnagyobb részében fertőzés sem áll a háttérben, ezért nincs is szükség antibiotikumos kezelésre, hiszen nincs jelen kórokozó.

Elavult nézetek

A múltban a mellgyulladásra szinte mindig ugyanazt a kezelést javasolták, még szakemberek is, mivel azt gondolták, hogy a pangó tej okozza. Minél többet kellett szoptatni és fejni, üríteni a mellet. Azóta már beigazolódott, hogy nem javasolt többet szoptatni, mint ahogyan azt a csecsemő igényli, sőt, fejni sem javasolt, hiszen az is többlettermeléshez vezet. A tudományos bizonyítékok ma már azt mutatják, hogy a masztitiszt tejcsatorna-gyulladás és kötőszöveti ödéma okozza.

Tehát nem a pangó tej okoz tejcsatorna-elzáródást, majd gyulladást, hanem valójában maga a szöveti gyulladás vezet tejcsatorna-szűkülethez, felboruló baktériumflórához, valamint nehezebb tejáramláshoz.

Tejcsatorna-szűkületet okozhat még a mellet ért trauma, a nem megfelelő szopási technika, mellre tapadás (cumizavar), a rövid ideig tartó, nem hatékony szopizás, vagy az, ha egy-egy szoptatás kimarad (például amikor a babánk először alussza át az éjszakát), esetleg ha a pici szopási sztrájkba kezd. Vérszegénység is állhat a háttérben, illetve közrejátszhatnak benne nem megfelelő táplálkozási szokások, zsírosabb ételek fogyasztása, elégtelen folyadékbevitel. Kialvatlanság, stressz és legyengült immunrendszer is állhat a háttérben, mely a szoptatási időszak elején még inkább jellemző.

Helyes megoldások

Olyan esetekben, amikor feszül, ödémásodik a mell, javasolt óránként 10 percen át hűteni, például konyharuhába tekert jégakkuval vagy mirelit zöldséggel, ami idomulni tud a felületére. A tévhitekkel ellentétben ez nem vezet a tejapadáshoz, hiszen a tej szopizáskor termelődik!

Érdemes minél többet pihenni, megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasztani, valamint válaszkészen folytatni kisbabánk szoptatását.

Amennyiben ezek ellenére sem enyhülnek a tünetek, javasolt bevenni szoptatás mellett alkalmazható gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszert, mely támogatja szervezetünk védekezését. Az Academy of Breastfeeding Medicine mellgyulladásról szóló új protokollja alapján 8 óránként 800 mg ibuprofén vagy 1000 mg paracetamol hatóanyag javasolt, illetve 4 óránként ajánlott váltani ezeket.

Masszírozás? Felejtsük el!

A gyulladt mellett masszírozni szigorúan tilos, már csak azért is, mert ez nagy fájdalommal jár, és további sérüléseket okoz a mellszövetben, aminek súlyosabb szövődményei lehetnek, akár tályog is kialakulhat. Inkább csak simogassuk a mellet, ahogyan egy kismacskát simogatnánk.

Kisbabánk állának érintése, ahogy szopizás közben ritmikusan stimulálja a mellszövetet, tulajdonképpen pont elegendő. Érdemes olyan pozíciót választani, hogy a pici álla az adott csomóhoz, a fájdalmas területre essen.

Amennyiben állapotunk a fentebb említett kezelések hatására nem javul, sőt esetleg rosszabbodik, azaz 24-48 óra elmúltával láz, valamint influenzaszerű tünetek jelentkeznek, a kezelés már orvosi kompetencia! Antibiotikum-kúrára lehet szükség. Ha az antibiotikumkezelést követően, 48 óra elteltével sincs javulás, érdemes le is oltatni az anyatejet a célzottabb kezelés érdekében.

Emiatt sem kell aggódni

A mellgyulladás nem fertőző betegség, nem jelent veszélyt a csecsemőre, ezért nem kell felfüggeszteni a szoptatást. Nem is azért alakul ki, mert a higiéniával lenne gond, nem kell extra módon fertőtleníteni a mellszívót és egyéb eszközöket, a mellet.

Nincs tudományos bizonyíték arra vonatkozóan sem, hogy gombás fertőzés okozná, ahogy arra sem, hogy a mellbimbót ért trauma állna a háttérben. A bimbósérülés, -sebesedés nem jelent fokozott rizikót a fertőzéses mellgyulladás kialakulására.

Visszatérő mellgyulladás esetén vegyük fel a kapcsolatot laktációs szaksegítővel.

A legfontosabb teendők mellgyulladás esetén

Folytassuk a válaszkész szoptatást, ne törekedjünk a mell teljes kiürítésére.
Csak akkor fejjünk, ha kisbabánktól szeparálva vagyunk, vagy ha nem szopik hatékonyan.
Csak annyit és akkor fejjünk, amennyit és amikor babánk is szopizna.
Alkalmazzunk hűtést, jegelést naponta többször, akár óránként 10 percen át.
Szükség esetén alkalmazzunk megfelelő fájdalomcsillapítót és gyulladáscsökkentőt.
Bár a meleg borogatás/zuhany pozitív hatása klinikailag nem igazolódott, oldhatja a feszültséget, ellazíthat, jobb közérzetünk lehet tőle. Kipróbálhatjuk – de mivel ronthatja a gyulladásos állapotot, csak mértékkel.
Kerüljük a bimbóvédő használatát.
Jól támasztó, kényelmes melltartót, trikót viseljünk.
Semmibe ne áztassuk a melleinket, és ne is kenegessük krémekkel.
Tilos a masszírozás, kivéve az óvatos nyirokmasszázst.
Alkalmazhatunk lecitinkúrát (napi 5-10 g, szájon át), amely csökkenti a tejcsatornaödémát, és viszkózusabbá teszi a tejet.
Megfontolhatjuk probiotikum szedését, azonban nincs rá jelentős evidencia.
Antibiotikum alkalmazása kizárólag bakteriális fertőzés esetén történjen, orvosi javaslatra.