Aktív beszélő környezet, emlékezet, ép látó-, halló- és mozgatóközpont, beszédmegértő képesség, ép hangképző apparátus, utánzási vágy – mindez nélkülözheteten ahhoz, hogy a gyermekünk megtanulhasson beszélni. Melyek ennek a tanulási folyamatnak az első nagy mérföldkövei?
Szerző: Podonyi Hedvig
Bár már a magzat és az újszülött is kommunikál a maga módján, a beszéd kialakulásáig vezető út kezdete körülbelül 2-3 hónapos korra tehető. A baba gőgicsél, és saját magát hallva „játszik” a hangjával, ami remekül el is szórakoztathatja.
3-6 hónapos korától már egyszerű hangokkal reagál arra, amikor szól hozzá valaki.
8-10 hónapos korában jelentkezhetnek beszédértésének első jelei, s nagyjából ebben az időben,
6-12 hónaposan gagyogni-gügyögni is kezd a csecsemő. Hangadására ebben az időben jellemző a mássalhangzók dominanciája (p, b, m, t, d, n, h, f, v, k, g, j) és a kettőzések alkalmazása (pl. papa, mama, mámá, búbú, bábá, dádá). Az úgynevezett ciklizálással a beszéd ritmusát gyakorolja, „beszélget” (halandzsázik). Válaszoljunk kezdeményezésére, kezdjünk vele mi is kommunikációt, amire felelhet. Képes felfigyelni a nevére is, szólítsuk őt a nevén!
Babajelbeszéd
Ahogy a baba fejlődik és kezdi felfedezni a testét, kommunikációs csatornái egyre bővülnek, mind jobban támogatva és árnyalva igényeinek kifejezését. Nagyon fontos szerepe van annak, hogy a szülő hogyan értelmezi jelzéseit és milyen választ ad rájuk. A babajelbeszéd sokat segíthet ezen a téren. Elsősorban az utánzásnak van benne kiemelt szerepe, hiszen a babák kezdettől fogva figyelik a szüleiket és az általuk mutatott minták alapján sajátítják el a mozdulatokat.
Amiatt nem kell aggódnunk, hogy ennek hatására késhet a beszédfejlődés: a módszer támogatja a beszéd kialakulását. Ezenkívül, mivel a beszéd ennél magasabb kommunikációs szintet képvisel, gyermekünk élni fog a fejlődés lehetőségével.
12-18 hónapos kora körül már képes bizonyos állatok hangját utánozni, valamint kimondja az első saját rövid, egyszótagos szavait. Ezek a szavak általában bizonyos szituációkhoz kötődnek, és csak a közeli családtagok értik a jelentésüket.
Az is érdekes tény, hogy 10-12 hónapos koráig a gyermek az összes hang észlelésére képes, de ezt követően csak anyanyelvének hangjait őrzi meg a hangkészletében.
18-24 hónaposan szókincse lassanként gyarapodik, az „igen” és a „nem” is helyet kap benne. Ugyanakkor már sokkal több dolgot ért meg, mint amennyit beszéddel ki tud fejezni.
2-2,5 évesen a korábbinál is hatékonyabb dialógusokat képes folytatni környezetével. Elkezd kétszavas mondatokat mondani; visszatérő kérdése: „Mi ez?” Szókincse már legalább 50 szavas és a továbbiakban nagy lendülettel bővül, de ezen a téren óriási egyéni különbségek lehetnek. Egyes gyermekek akár az említett szókincs többszörösével is rendelkezhetnek már, ami részben a fizikai fejlődéstől, részben a személyes motiváltságtól függ, de fontos szerepe van benne a családi környezetben folyó kommunikációnak is.
Ehhez bármilyen hétköznapi helyzet kiválóan megfelelhet a pelenkázástól a fürdetésig, ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire nagy jelentősége van az együttes játéknak, éneklésnek, mondókázásnak, mesélésnek vagy a közös képeskönyv-nézegetésnek.
A baba első éve – Minden információ egy helyen az újszülöttkortól egészen 1 éves korig.
LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE Könyvünkben a gyermek fizikai, érzelmi és értelmi fejlődés útját követjük nyomon a születéstől egészen 6 éves korig
