Ahány baba, annyiféle mozgásfejlődési út, annyiféle tempó. Beszélhetünk tipikus fejlődésről, amikor minden rendben, de előfordulhat atipikus is, amikor valami nem megfelelően történik. Épp ezért érdemes odafigyelni azokra a jelekre, amelyek lemaradást jelezhetnek.
Szerző: Zimmerer Anita pszichopedagógus
Ha úgy látjuk, hogy a kisbabánk nem teszi azt, amit általában a kortársai, ha nem fordul, nem ül önállóan, nem jár, amikor annak itt van az ideje, akkor szakemberhez kell fordulni! Legfeljebb kiderül, hogy túlaggódtuk a dolgot és nincs semmi probléma, de ha mégis van, derüljön ki a lehető leghamarabb. Ez azért olyan fontos, mert a korai fejlesztés mielőbbi megkezdésére van szükség annak érdekében, hogy a hátrány kompenzálódhasson.
Árulkodó jelek 1 éves korig
Gyanúra adhat okot, ha a baba 4 hónapos korában nem tartja önállóan a fejét, hanem az jobbra-balra vagy előre dől. Ahogyan az is, ha a háton fekvésből ülő pozícióba húzva őt azt lehet tapasztalni, hogy a feje nem követi a mozdulatot.
Gond esetén a szakorvos például a Katona-módszer vagy a Dévény-terápia alkalmazását fogja javasolni. A babakorban észlelt hipotón izomzat nagyon korai jele lehet a későbbi tanulási nehézségeknek. Ebben a korban eltűnik a fogóreflex és átveszi a helyét a kéz akaratlagos használata. Lehet, hogy a kisbabánk eleinte még ügyetlen, amikor a tárgyakért nyúl, de ha azokat megragadja és megtartja, a szájához viszi, az azt jelzi, hogy megfelelően fejlődik a finommotorikája. Ha nem tesz így, az mindenképpen lemaradást feltételez.
6 hónapos kor környékén a kicsi ideális esetben képes megtartani a súlyát, amikor felállítjuk, és nem csuklik össze, mert a lábizmai kellően erősek. Ebben az időszakban a gyerekek általában már képesek hátról hasra, illetve hasról hátra fordulni. Ha a baba végtagjai merevek vagy nem eléggé tónusosak, gyengék, az ismét csak figyelmeztető jel.
Probléma, ha a kisbaba 9 hónapos kora körül nem képes magát önállóan álló helyzetbe felhúzni. Tipikus fejlődésmenet esetén a legtöbb gyermek ez idő tájt masszív bútorokra vagy a szüleire támaszkodva képes felállni és kapaszkodva meg is tudja tartani álló helyzetét.
Mire figyeljünk 1 éves kor után?
1 éves kor körül a kicsik többnyire megteszik első önálló lépéseiket. Ebben a korban még nem lehet stabil járást elvárni, de ha a pici furcsán, kortársaitól nagyon eltérően lépked és a mozgása esetleg egyre rosszabb képet mutat, akkor mindenképpen konzultáljunk a gyermekorvossal. Tegyük ezt akkor is, ha esetleg nem indul el, nem kezd járni.
A 1,5 éves baba jellemzően már önállóan lépked, teljesen egyedül vagy szülei kezébe kapaszkodva. Kivizsgálást igényelhet, ha ez nem így történik, ahogyan az is, ha nem tudja jól megfogni és megtartani az olyan tárgyakat, mint a fogkefe, a kiskanál vagy más, hasonló méretű használati eszközök.
A 2 éveseknél még teljesen természetes dolog, hogy esnek-kelnek, elejtik a játékokat, leeszik magukat.
A legtöbbet akkor tehetjük a gyermekünkért, ha korán észrevesszük nála az esetleges elmaradásokat, a tipikustól eltérőt. A fejlesztés annál eredményesebb, minél korábban kezdik meg, és inkább kerüljön sor egy feleslegesnek bizonyuló vizsgálatra, mint hogy egy fejlődési eltérés észrevétlen és kezeletlen maradjon!
LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE Könyvünkben a gyermek fizikai, érzelmi és értelmi fejlődés útját követjük nyomon a születéstől egészen 6 éves korig
A baba első éve – Minden információ egy helyen az újszülöttkortól egészen 1 éves korig.
