Három gyerekkel háromszor nehezebb, mint eggyel? Ezt a kérdést már sokan feltették nekem, mióta öttagúvá nőtt a családunk. Érthető ez a logika, viszont a való élet nem mindig pont olyan törvényszerűségeken alapul, mint a matematika. Nem egyszerű egyszeregy, hanem annál sokkal bonyolultabb képlet, aminek a végén nem hárommal osztható szám az eredmény!
Szerző: Kalivoda Tímea gasztroblogger, Fittpiac
Három gyermekkel sok a teendőnk, tény, hogy unatkozni nem jut időnk. Egy baba önmagában is sok energiát kíván, de nálunk a pici mellett még két izgő-mozgó, mindent felfedező, folyton kérdezősködő kisgyerek is van. Mégsem érzem úgy, hogy a terheink megháromszorozódtak volna.
Új helyzet, új lehetőségek
Más többgyermekes ismerőseimmel egyetértünk abban, hogy a megváltozott élethelyzet és nagyobb teher súlya alatt a szülők jó értelemben véve is kimozdulnak a komfortzónájukból. Mert például egészen addig, amíg nem kell még több felé szakadni, sok esetben nem sürgetjük a gyerekeket, hogy önállósodjanak. Inkább segítünk nekik, hogy a teendők gördülékenyebben és gyorsabban menjenek, beleértve az öltözködést, a fürdést, a gyerekszoba rendbe rakását, és még sorolhatnám. Amikor azonban újabb kis családtagok érkeznek, és egyre több gyereket kell ellátni, az már ösztönzőleg hat, hogy adjunk nagyobb teret az önállósághoz, és hogy hamarabb tanítsuk bizonyos feladatok elvégzésére a nagyobbakat. Én például korábban elképzelhetetlennek tartottam azt, hogy a 6 éves kisfiam önállóan megvajazza magának a kenyeret, automatikusan mindig készen tettem neki az asztalra. Holott a kis kezeivel és egy gyerekétkészletből vett műanyag késsel nagyon is ügyesen meg tudja ezt oldani.
egy percre sem tudom letenni.
Ezenkívül rengeteg hasonló, pár perces teendő van, amiről nem is gondolnánk, hogy a nagyobb gyerekek már el tudják intézni, miközben „sok kicsi sokra megy” alapon tényleg sokat jelenthet, ha ezekben önellátóbbá válnak. Az enyémeknek még az öltözködésben is mindig segítettem, mielőtt a harmadik babánk megszületett, mert úgy gyorsabban és gördülékenyebben ment. Viszont babával a fedélzeten ebben is kompromisszumot kellett kötnöm, és most már hagyom az ovis gyerekeimet önállóan ruhát választani, felöltözni – igaz, lassabban haladnak, de addig is van lehetőségem ellátni a kistestvérüket.
Ebben is segíthetnek a nagyobb gyerekek
Minden gyermek fejlődése eltérő ütemben zajlik, ezzel együtt biztosan mindig lehet találni olyan teendőket, amelyekben több önállóságot és ezáltal fejlődési lehetőséget is kaphatnak a nagyobb testvérek.
Nem beszélve arról, hogy a nagyobbak segítséget jelenthetnek a baba körül, mert leköthetik a pici figyelmét, amíg mi elkészítjük az ebédet vagy elintézünk valami hasonló feladatot. Gondoljunk bele: ugyanez sokkal nehezebb, amikor csak egy gyerek van – olyankor bizony előfordulhat, hogy egyáltalán nem tudunk a konyhában tevékenykedni. Óriási könnyebbség, ha a nagyobb testvér játékokat adogat a baba kezébe, bábozik neki, amíg mi pár percet a konyhában töltünk vagy rendet teszünk.
Napirend nélkül nem megy!
Mindezek felett „életmentő” a jól megtervezett és szigorúan betartott napi rutin is. Amikor még csak egy gyerekünk volt, sokkal lazábban kezeltük a napirendet. Talán az esti altatás időpontját leszámítva, igazán semmi más nem volt kőbe vésve. Ez a második gyerek érkezésével nagyban változott.
Az időbeosztás és annak következetes betartása különösen a reggeli és az esti órákban extra fontos, hogy ne csússzanak ki a dolgok a kezünk közül, hogy időben beérjünk az oviba a nagyokkal, hogy este időben fürödjenek, vacsorázzanak, és kerüljenek ágyba a gyerekek.
Hazugság lenne azt állítani, hogy három gyerekkel könnyebb, mint kevesebbel, azonban mint látható, vannak trükkök és praktikák, amelyek segítségével megkönnyíthetők a család mindennapjai. Ha találékonyak vagyunk, sokszor akár még sikeresebben is menedzselhetünk bizonyos feladatokat így, mint egy gyermekkel.
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.
GYERMEKPSZICHOLÓGIA könyvünk megvásárolható webshopunkban!
