Másodlagos meddőségről akkor beszélünk, ha egy vagy több gyerek után a következő baba fogantatása vagy kihordása akadályokba ütközik. Ez a probléma történetesen gyakrabban üti fel a fejét mint az elsődleges terméketlenség. Reproduktív endokrinológusok szerint ennek is, akárcsak az elsődlegesnek számos oka lehet. Nézzük, melyek ezek!
Fizikai okok
A nők körében ovulációs rendellenesség, korai menopauza, kismedencei összenövés, gyulladás vagy fertőzés, a petevezetékek elzáródása vagy sérülése, mióma, polip vagy éppen endometriózis állhat a háttérben. A férfiaknál elsősorban alacsony spermiumszám, a spermiumok hiánya, minőségük romlása, vagy lelassult mozgásképességük, valamint ejakulációs gondok szerepelhetnek az okok listáján. Természetesen az életminőség is befolyásolhatja a családalapítási esélyeket. A gyengébbik nem termékenységét károsíthatja a dohányzás, a szexuális úton terjedő fertőzések és a túlsúly is. A férfiak nemzőképességét negatív irányba terelheti a drogfogyasztás, a nemi betegségek kialakulása és a túlzott alkoholfogyasztás.
A párok egyharmadánál azonban a terhesség létrejöttének vagy kihordásának akadályai ismeretlenek.
Ketyeg az óra
A párok korosodásával termékenységi esélyük is folyamatosan csökken..
A nők termékenysége harmincas éveik elejétől kezdve mutat hanyatló tendenciát: a petefészek egyre ritkábban bocsát ki érett petesejtet, amelyek minősége is folyamatosan romlik. Így az az anya, aki első gyermekét harmincas évei elején vagy közepén szüli meg, harmincas évei végére vagy még később jut el odáig, hogy – kevésbé termékenyen – második gyermeket vállaljon.
Ez a folyamat csökkent méhnyakváladékot eredményezhet, így a sperma a nemi aktust követően csak nehézkesen jut át, ha egyáltalán átjut a méhnyakon. Az évek múlásával a női szervezetben növekszik az endometriózis és egyéb rendellenességek kialakulásának esélye, amelyek megakadályozhatják a sikeres fogamzást és a zavartalan terhességet.
Az idő múlásával a vetélés esélye is nő
A magzati vetélés lehetősége is arányosan növekszik a kismamák életkorával. Míg a húszas éveikben járó várandós hölgyek kb. 10 %-a veszíti el magzatát, 35-39 éves kor között ez az arány 20 %-ra nő, míg 40-44 éves korban már 50%-os kockázatra kell felkészülni. Az erősebbik nem termékenysége szintúgy alábbhagy a korral. Az idősebb férfiak szervezete alacsonyabb számú és kevésbé mozgékony spermiumokat termel, és gyakoribbak az erekciós problémák is: ezen tényezők kombinációja megnehezítheti a spermiumok célba jutását.
„Neked legalább már van gyereked!”
Az elsődlegeshez hasonlóan, a másodlagos meddőség is hatalmas érzelmi zűröket okozhat a párok életében; a második (vagy akár harmadik) gyermekért küzdő családok ugyanolyan stresszről és aggodalomról számolnak be, mint az első babára várók. Pedig azt gondolhatnánk, könnyebb dolguk van, hiszen már van gyermekük, ám a kis utód jelenlétét megtapasztalva ők már tudják, mekkora örömet okoz egy kisbaba, és mennyire tudnának szeretni egy kistestvért.
Ha tudnak is a pár küzdelméről, gyakran azzal vigasztalják őket, hogy – másokkal ellentétben – micsoda szerencséjük van, hogy már szülők.
Érzelmileg magukra maradnak
Sokszor sem a barátok, sem a családtagok, de még az orvos sem érti-érzi, milyen lesújtó is lehet egy ilyen vigasz – mondják az érintettek.
Az empátia és a megértés hiánya gyakran önvádat és bűntudatot vált ki a másodlagos terméketlenséggel küzdőknél.
Bűnösnek érzik magukat – önmaguk által beképzelt – mohóságuk miatt, tudniillik, hogy nem elégszenek meg egy gyermekkel. Nem kapnak kellő támogatást ezen a téren, sokan – főleg az elsődleges meddőséggel küzdők – önzőséggel vádolják őket, így érthető, hogy kissé számkivetettnek érezhetik magukat. További stresszforrás lehet, amikor a fogamzási kudarcokkal küzdő pár körbe van véve kettő-, három- vagy akár négygyermekes családokkal. Ekkor ugyanis – egy csöppséggel a családban – szinte belemerülnek a gyermekvilágba, vagyis nem tudjuk elkerülni a születésnapi zsúrokat, az óvodát és a terhes kismamákat.
Folytatás következik…!
Ajánljuk még:
