Egykori kolléganőm mesélte, hogy egy szülő aggódva érdeklődött nála: hány órakor kezdődik a korai fejlesztés? Mert mire ők felkelnek és elkészülnek, addigra már nincs túl korán… Persze az elnevezés nem az időpontra, hanem az életkorra utal, és ha a gyermeknek szüksége van rá, nem szabad halogatni!
Szerző: Zimmerer Anita gyógypedagógus
Kinél lehet indokolt?
Kis súllyal vagy korán született babák esetében jó, ha féléves kor előtt megkezdődik a korai fejlesztés. A szülők így időben segítséget kaphatnak ahhoz, hogy lássák maguk előtt a célt gyermekük fejlődésében-fejlesztésében, és azt is megtudhatják, hogyan lehet azt elérni.
A gyógypedagógiai gondozást igénylő babánál hamar feltűnhet, hogy valami a szokásostól eltérően alakul. Nem fordul, nem mászik, esetleg nem áll fel időben. Szembetűnő, ha már elmúlt 1 éves, de még nem indult el, nem kezdett járni, ha még céltalanul dobálja a játékokat, nincs célirányos játéktevékenysége. Gyakori probléma, hogy a 2-2,5 éves totyogó még nem beszél kifejezően.
Hogyan és kitől lehet segítséget kérni?
Ha a szülő úgy érzi, gyermeke segítségre szorulna, személyesen vagy írásban jelentkezhet a lakóhelye szerint illetékes pedagógiai szakszolgálatnál. Az itt elvégzett vizsgálat során kiderül, hogy a gyermek értelmi fejlődése, mozgása, beszéde, viselkedése, érzékszervi fejlődése (látás, hallás) elmarad-e az életkorilag elvárhatótól. Étkezéssel, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos gondok esetén is javasolhatják a korai fejlesztést és továbbirányítják a családot a megfelelő szakemberhez.
A szakértői véleményt a megyei pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságai állítják ki. Indokolt esetben a járási bizottság is tehet javaslatot 0-18 hónapos korú gyermek esetében, az erre irányuló szakorvosi vélemény birtokában.
A vizsgálatokon be kell mutatni a szakorvosi dokumentumokat, és a születéskor kapott zárójelentést. A szakemberek itt részletes anamnézist vesznek fel, kérdőív segítségével tájékozódnak a gyermek addigi fejlődéséről.
Ha javaslatot tesznek a korai fejlesztésre, azon nem kötelező részt venni, de jó, ha tudja a szülő, hogy a képességek ilyenkor gyarapodnak, finomodnak a leggyorsabban és probléma esetén ekkor fejleszthetők a legeredményesebben.
Így sikerülhet behozni a lemaradást
Korai fejlesztésben 0 és 3 éves kor között részesülhetnek azok a gyermekek, akiknek bármely fejlődési területen pótolnivalójuk van.
A 3 éves életkor fontos mérföldkő számukra, hiszen ezt követően többnyire óvodába kerülnek. A korai fejlesztésben csak akkor maradhatnak, ha nem kezdődhet meg az óvodai nevelésük, mert valamilyen képességükben olyan elmaradás van, ami miatt nem tudnának beilleszkedni a közösségbe. Fontos, hogy erről a szülők szakértői véleménnyel rendelkezzenek!
5-6 éves kor között azok a gyermekek vehetnek részt korai fejlesztésben, akik súlyosan-halmozottan sérültek. Ők magas gondozási szükségletűek, náluk több fejlődési terület is érintett lehet, például a kommunikáció, a mozgásfejlődés és az intellektuális teljesítőképesség. Később is szükségük lehet speciális intézményi ellátásra.
Ugyanakkor a legtöbb gyermek „utoléri magát”, és nem marad jele annak, hogy korai fejlesztésre volt szüksége. Amit nem szabad elfelejteni, az az, hogy kulcskérdés a korai életszakaszban történő fejlesztés, amely a gyermek fejlődésének szempontjából a legértékesebb lehet.
Ajánljuk még a témában:
