A beszédfejlődés egy nagyon fontos terület. Mi számít megkésett beszédfejlődésnek? Mikor érdemes logopédushoz fordulni, vagy lehet, hogy hallásvizsgálatra van szükség?
Szerző: Zimmerer Anita gyógypedagógus, Meixner- diszlexia prevenciós terapeuta írása
Folytatás…
Egy és három éves kor között
Ebben az életkorban nagyon erős az utánzási készség. A gyerekek figyelik, hogyan ejtjük ki a szavakat, és a szájmozgásunkat is utánozzák. Mennyit szót ismer és használ? Másfél-két éves kor körül a védőnői státusz vizsgálatokon 10-30 szavas szókincset várnak el a gyermektől. Ez 24-36 hónap között 50 szóra növekszik, ekkor már jó, ha elkezdi használni a személyes névmásokat is. Akad, aki már mesekönyvet nézeget, mondókákat ismételget.
Jó játék ebben a korban a színes képkereső játék. Segítségével bővül a szókincs, erősödik a fogalmi gondolkodás, megindul az önkifejezés.
Mérföldkő: A kislányoknál mérföldkő a két és fél éves, a kisfiúknál a hároméves kor. Eddigre kellene az első értelmes mondatoknak, szószerkezeteknek megjelenniük.
Ha ez nem történik meg, a megkésett beszédfejlődés miatt célszerű szakember segítségét igénybe venni. Kisfiúknál a betöltött harmadik életévtől már helyi pedagógiai szakszolgálathoz tartozik a feladat. A logopédus segít a beszédindításban és hasznos tanácsokat ad, hogy otthon is ösztönözhessük a beszédet.
Így fejleszthető: A tiszta és választékos beszédért egyszerű dolgokat tehetünk: a kicsik szeretik az állathangokat utánozni, nyávogjunk, gágogjunk közösen. Tanítsuk meg puszit dobni, cuppantani, a nyelvével csettinteni. Használjunk hangutánzó szavakat: kopp-kopp, tik-tak. A jó kommunikációs magatartást segíthetjük, ha a szemébe nézünk, amikor hozzá beszélünk.
Ha hibázott, ne ismételjük a hibát, hanem csak a helyes változat hangozzék el.
Ne gügyögjünk, ha azt szeretnénk, hogy a szép beszédet tanulja meg. Gyógypedagógusként azon anyák közé tartozom, akik nem ültetik a televízió elé a gyermeket, mert meggyőződésem szerint az anyanyelvet elsősorban az anyától, apától, a családtagoktól kell elsajátítani. A rajzolt figurák tátogása, a szinkronizált külföldi hősök szájmozgása nem kielégítő minta a beszélni tanuló gyermek számára.
Utóbbi esetében elsőként a képet meséljük, aztán jöhetnek a néhány szavas, néhány soros, majd egyre hosszabb szövegek olvasva. Az átlagos beszédtempónál lassabban ejtsük ilyenkor a mondatokat.
Jó a hallása?
Figyeljünk oda a felső légúti betegségekre és ezek szövődményeire. Okozhatnak középfül- gyulladásokat, melyek ismételt előfordulása károsan hathat a beszéd alakulására. A dobhártya mögött savó halmozódhat fel, és bár nem lesz tőle süket a gyermek, de hallása tompul. Ahhoz hasonlítható, amikor víz alatt úszva kiabálást hallunk a medence széléről. Halljuk, amit mondanak, a hangsúlyból és néhány szófoszlányból nagyjából értjük is. De csak nagyjából… Diszlexia prevenciós praxisomban találkoztam olyan gyermekkel, akit először diszlexiásnak hittek, de kiderült, „csak” a hallásával van gond.
Írásunk első részét itt olvashatod:
Ajánljuk új Lépésről lépésre című könyvünket, mely a fejlődés minden aspektusát bemutatja:
