Röntgen és szoptatás – árt-e a babának?

 

Magyarországon a nők jó része szoptatja a kisbabáját, így becslésem szerint legalább nyolcvanezer szoptató nő él egy időben az országban. Ők is lehetnek betegek, eltörhet a lábuk, fájhat a foguk, lehet arcüreggyulladásuk és így tovább. Szükségük lehet röntgenvizsgálatra. Mire számíthatnak? Abba kell hagyniuk a szoptatást?

 

Sződy Judit írása

 

A helyzet az, hogy egyáltalán nem lehet megjósolni, hogy a kismama mire számíthat, amikor belép a vizsgálószobába. Van, akit elküldenek, azzal az indokkal, hogy szoptató anyát nem röntgeneznek meg. Van, akinek azt mondják, hogy a vizsgálat után bizonyos ideig nem szoptathat. A skála széles: a tiltás egy órától akár negyvennyolc óráig is terjedhet. Van, akinek csak annyit mondanak, hogy a vizsgálat után fejjen, és a tejet öntse ki. És végül vannak, akiknek azt mondják, hogy bátran szoptathatnak, nincs semmi különös tennivalójuk. Utánajártunk, mi a probléma korszerű megközelítése.

 

Mit csinál a röntgensugár?

Megkérdeztük Gaál Tamás  biológust, hogyan hat a röntgensugár az élő szövetekre.

  • Sokan azt hiszik, hogy a röntgensugár sugárzóvá teszi az anyagokat, amelyeken áthalad, ezért káros a szoptatás a vizsgálat után. Ez nem igaz: a röntgensugár csak áthalad a testen, de nem „marad benne”.
    A röntgensugárzás az élő sejtekben genetikai változásokat okozhat, ezért óvják a szakemberek különösen a várandós anyákat a röntgensugaraktól, és ezért vonatkoznak szigorú szabályok a sugárveszélyes anyagok kezelésére. Ám az anyatejben nincsenek olyan sejtek, amelyek a kisbaba szervezetébe jutva tovább szaporodnának, tehát ennek a hatásnak a szoptatás szempontjából nincs jelentősége.

Említeni szokták még, hogy a röntgensugárzás hatására szabad gyökök jönnek létre. A röntgensugárzás ionizáló sugárzás, a molekulákról képes elektronokat eltávolítani. Valóban keletkeznek szabad gyökök, de ezek igen rövid idő alatt reakcióba lépnek egymással vagy a környező anyagokkal, így megszűnnek szabad gyöknek lenni. Gondoljunk bele: bizonyos élelmiszereket tartósítás céljából ionizáló sugárzásnak vetnek alá. Ezek biztonsággal fogyaszthatók, pedig akár százmilliószor nagyobb dózist kaptak, mint amit egy mellkasröntgen jelent!

De vegyünk egyszerűbb példát! A repülőgép utasait egy London-New York út alatt egy mellkasröntgennyi sugárzás éri. Mégsem gondolja senki, hogy emiatt az anya nem szoptathat, sőt a CDC (az Egyesült Államok egészségügyi hatósága) kifejezetten javasolja a repülőút alatti szoptatást. Az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság (ACOG) és az Amerikai Radiológiai Társaság (ACR) közös irányelve szerint az ionizáló sugárzással járó vizsgálatok nem jelentenek kockázatot a szoptatás szempontjából. Tehát nem kell sem megtiltani, sem korlátozni a szoptatást egy egyszerű röntgenvizsgálat után.

 

Kontrasztanyagok

Bizonyos képalkotó eljárásoknál kontrasztanyagok használatára lehet szükség, mert egyes belső szervek szerkezete csak ezek használatával válik láthatóvá.

Az Amerikai Radiológiai Társaság a régebbi protokollal ellentétben már a jódizotópos vizsgálat után sem javasolja a szoptatás korlátozását, hiszen kiderült, hogy a jód 1%-a jut át az anyatejbe, és ennek is csupán az 1%-a szívódik fel a csecsemő szervezetébe, vagyis tízezerszer kevesebb, mint amennyit az anya kap a vizsgálathoz. A jelenlegi protokollban az szerepel, hogy az anya felvilágosítás után hozzon felelős döntést, hogy szoptat, vagy a 24 órás fejést és a tej kiöntését választja. 24 óra múlva ugyanis már az a minimális mennyiségű jód is eltűnik az anyatejből. Ugyanez a helyzet, ha Gadoliniumot használnak.
Ha Technécium izotópot (Tc-99m) kap az anya, abban az esetben valóban fel kell függeszteni a szoptatást 72 órára, és fejni kell.
Az emésztőrendszer vizsgálatához szükség lehet Bárium-szulfátra, mint kontrasztanyagra. Ez nem szívódik fel, csak áthalad az emésztőrendszeren, nincs hatása az anyatejre.

 

Mi történik a mai magyar gyakorlatban?

Nagyon gyakori, hogy különböző egészségügyi okok miatt azt javasolják az anyának, hogy hagyja abba, vagy függessze fel a szoptatást. Valójában alig néhány esetben van szükség szünetre vagy beavatkozásra.
Lássuk a leggyakrabban előforduló eseteket.

Röntgen: Nem ritka, hogy a meglévő klinikai tünetek alapján röntgen nélkül is el lehet dönteni, mi játszódik le a beteg szervezetében. Ha valóban szükséges a vizsgálat, sokhelyütt azt mondják, hogy miután hazaért, fejjen le egy adag tejet, öntse ki, és utána szoptasson. Ezt azonban, ahogy szakértőnk is elmondta, felesleges túlbiztosításnak tekinthetjük, mivel semmi tudományos alapja nincs annak, hogy a röntgenvizsgálat után az anyatej ártalmas lenne. Tudjuk, hogy magas hegyeken erősebb a sugárzás, légiközlekedés során is erősebb sugárzás éri az utasokat, ám az senkinek nem jutna eszébe, hogy a repülőn, kirándulás közben vagy a síparadicsomban ne szoptassa meg amúgy szoptatott gyermekét.

Gyógyszerek: A legtöbb gyógyszer hatóanyaga nem jelenik meg jelentős mértékben az anyatejben, és ami átjut, annak is csak kis része szívódik fel a baba bélrendszeréből. Az egyes gyógyszerek szoptatás alatti rendelhetőségéről remek nemzetközi adatbázisok állnak rendelkezésre Ha késéged van, legjobb, ha felkeresel – akár telefonon – egy orvos végezettségű szoptatási tanácsadót. (ibclc.hu)

Beavatkozások: Egyes gyógyító beavatkozásokhoz érzéstelenítő- vagy altatószereket használnak. A helyi érzéstelenítés nem veszélyezteti a babát, de még az altatástól sem kell félni: ha az anya, felébredt, tudata tiszta és képes mozogni, nyugodtan szoptathat

Láz, betegség: Lázasan lehet szoptatni. A banális betegségek nem veszélyeztetik a babát anyatejen keresztül. Aktív TBC, T-sejtes leukémia és HIV-fertőzés esetén áll fenn a fertőzés veszélye, illetve akkor, ha a mellen herpesz alakul ki.

 

Semmiség vagy gyötrelem?

Sok anyát kérdeztünk meg, milyen nehézséget okozott nekik a szoptatás felfüggesztése igény szerint szoptatott babájuk mellett.

  • Nem tudok fejni! – Van, akinek fejés hatására nem indul be a tejleadó reflexe, ezért csak minimális mennyiséget tud lefejni, a melle viszont túltelik, feszes, kemény, fájdalmas lesz, steril gyulladás jöhet létre.
  • Nem tudok összegyűjteni megfelelő mennyiséget előre, hogy a kihagyott szoptatás helyett biztosítsam! – Van, aki egyáltalán nem tud fejni, vagy csak keveset (ld. fent), van, akinek pedig annyi teje van, amennyi a babájának aktuálisan elég, ezért szoptatás után már nem tud számottevő mennyiséget gyűjteni.
  • A baba nem fogadja el a cumisüveget. – Igény szerinti, kizárólagos szoptatás esetén nem javasolt a használata, ezért ma már nem kötelező tartozéka a kisbabás háztartásnak a cumisüveg. Sok csecsemő ezért nem is tud mit kezdeni vele.
  • A kisbabám nyűgös, sír, ha nem szoptatom meg. Az elalváshoz is szüksége van a szoptatásra. Ha nem kap, akkor álomba sírja magát. Ez engem is megvisel! – A szoptatás nem csupán a táplálkozás egyik módja. Nem csak arról szól, hogy bizonyos mennyiségű tápanyagot bejuttassunk a kisbabába, és ez bármikor felcserélhető a cumisüveges etetéssel. A szoptatás az anya és a baba közötti élő kapcsolat, a biztonság, a megnyugtatás és megnyugvás forrása. A WHO által javasolt igény szerint szoptatás esetén nincsenek szoptatási idők, nincs a szoptatásnak meghatározott hossza, nem mérjük a szoptatás mennyiségét. Az „egy etetésnyi” mennyiség nem értelmezhető, és az „egy etetést kihagysz, a következőnél már szoptathatsz” utasítás sem biztosan. A szoptatás indokolatlan felfüggesztése a kisbabára és az anyára is nagy terhet róhat.

Ha bizonytalan, vagy ellentmondásos információk birtokában nem tudsz dönteni arról, hogy bizonyos vizsgálatok vagy gyógyszerek milyen hatással vannak a szoptatásra, keress orvos végzettségű laktációs szaktanácsadót itt: www.ibclc.hu

Források: http://radiology.yale.edu/patientcare/policies/breastfeeding.aspx

http://www.acog.org/Resources-And-Publications/Committee-Opinions/Committee-on-Obstetric-Practice/Guidelines-for-Diagnostic-Imaging-During-Pregnancy-and-Lactation

 

Megjelent a HelloBaby! magazin 2017. április-májusi számában. Legyél Te is előfizetőnk!

 

Hozzászólások