Eljött a „digitális bébik” kora, köztünk él az alfa generáció, amelynek tagjai 2010 után születtek. Az ő kapcsolatuk a digitális világgal korán indult, szinte az anyaméhben kontaktusba kerültek az online térrel – ha máshogy nem, úgy, hogy a boldog szülők már az ultrahangfelvételen kiposztolták őket a közösségi oldalakra.
Szerző: Zimmerer Anita pszichopedagógus
Manapság az újszülöttek is gyakran kapnak profilt a virtuális közösségi térben, hogy a szülők a családi képeken be tudják jelölni őket; oldalaikon boldogan osztják meg az első pillanatokat, napokat és heteket. A baba ezzel a digitális tér szerves részévé válik, bár annak létezéséről még nem is tud. És így vagy úgy később is benne marad.
Nemzedékek nyomában
A baby boomerek után az X, Y, Z generációsokat a millenniumi generáció követte. Ezt a marketing szempontjából is fontos tudni, mert mindegyiket másféle kommunikációval lehet elérni. Az alfa generáció leírása a 21. század első ötödét elérve született meg – ehhez tartoznak a mi gyermekeink. Mivel pedig a gyermekvállalás ideje egyre inkább kitolódik, napjainkban szülő és gyermeke között akár két-három nemzedék is lehet.
A baby boomerek, a második világháború után születettek tagjainak száma egyre fogy; jelenleg az X és a millenniumi generáció tagjai uralják a világot. A szociológusok már készítik az új nemzedék jellemrajzát. Megállapítható, hogy a népesség diverzitása sokkal nagyobb, mint a korábbi években, évtizedekben. A miénktől eltérő rasszú, vallású, idegen nyelven beszélő emberekkel találkozunk az utcán, vagy ilyenekkel dolgozunk együtt.
Nekünk, idősebbeknek ehhez hozzá kellett szoknunk, míg az alfák ebbe születtek bele, ebben nőnek fel, és a világ sokszínűsége pozitívan hat rájuk. Elfogadóbbak egymással, magasabb szociális érzékenységet mutatnak – így talán a korábbinál befogadóbb társadalom van születőben. Az alfák nemzedékét a technológia határozza meg; a digitális korban hamar kapcsolatba kerülnek az okoseszközökkel. Az internet, a virtualitás hasznos is lehet a tanulás és a gyors információszerzés szempontjából, de nem szabad megfeledkeznünk a képernyő előtt töltött idő káros hatásairól sem.
Már tudjuk, hogy az okoseszközök túlzott használata kicsi korban bizonyos agyterületek fejlődésének el- vagy lemaradását eredményezheti.
Digitális világ kontra valóság
2 éves korig a mozgás, a társas kapcsolatok, az alkotói készségeket kibontakoztató tevékenységek során az agy háromszorosára nő. Kérdés, hogy ezeket az ingereket a digitális eszközök pótolhatják-e.
Én X generációs, régimódi gyógypedagógusként, aki anyukaként alfa gyermeket nevel, úgy vélem, az élő valóság az, amelyben a gyermek jobban fejlődhet. Nem kell persze teljesen kizárni a virtuális világot a mindennapjaiból, de jó, ha minden a maga idejében, a maga módján történik fejlődése során.
Ma már 30%-os a tablethasználat a 0-2 évesek esetében, sőt 10% azoknak a kicsiknek az aránya, akiknek első
szavuk a „tablet” volt. Én azért örülök annak, hogy a ma már nyolcéves kislányom elsőként az „ana” szót formálta meg 5 hónapos korában. Óvtam őt a televízió képernyőjétől, a mobiltelefonok kijelzőjétől, a tablettől és társaitól, amíg csak lehetett. Hároméves koráig élő mesét mondtam neki fejből és mesekönyvből. Ma is napi szeánszunk az esti mesélés. Iskolát kezdő alfa gyermekem azonban távoktatásban, képernyőn keresztül találkozott a betűvetés tudományával, videón nézte, amint a tanító néni mutatja a betűformákat… Gyógypedagógus X-es anyukaként éreztem, hogy ez így nem fog menni.
Túlfilterezés helyett
Az okoseszközök hasznosak egyes kompetenciák kialakulásában, a számítógépeket nyilván magabiztosan fogja használni ez a generáció, de az IKT (infokommunikációs technológia) mértéktelen használata elveszi az időt a hagyományos játékoktól, a dominótól, a kártyától, a játékpénztől, a dobókockától. Az együtt töltött idő nagyrészétől is! Az X-esek portfólióját nyilvántartások őrzik, az alfákét a szociális média. Digitális lábnyomokat tárolnak, feltöltött képek, posztolt szavak, gondolatok, jellemzik őket, és ez befolyásolni fogja az életüket. Hogy jó vagy rossz irányba-e, azt még nem tudhatjuk.
Az online jelenlét zavarba hozza a jó öreg X-eseket, akik millenniumi generációsok szülei. Az a társadalmi közeg, amelyben az utóbbiak nőttek fel, összefonódik a látszat felértékelődésével. Az emberek késztetést éreznek, hogy minél idillibb családi képet mutassanak magukról a közösségi platformokon. Jólöltözött anyukák mosolygós gyermekkel pózolnak, makulátlan konyhákban. Ez egy öngerjesztő folyamat – egyre többen hiszik, hogy muszáj így tenniük. Pedig nem muszáj beleesni a túlfilterezett csapdába. A versengés bűntudatot szül, a „kirakat” és a valós családi élet nagyban eltér egymástól. Az előbbi mindig tökéletes, hibátlan, rendezett, pedig természetes, hogy vannak egy családban nehézségek és viták, a lakásban pedig szétdobált játékok, és így tovább.
Online és offline
Ahogyan arról már szót ejtettem: a mai legfiatalabb nemzedék tagjai szociálisan talán érzékenyebbek és elfogadóbbak lesznek az előzőeknél. Technológiailag jóval fejlettebb eszközök állnak rendelkezésükre, így jobban átlátják majd a klímaváltozás kérdéseit és sok minden mást is. De lehet, hogy sokan magányossá válnak közülük, hogy a családalapítási hajlandóságuk kisebb lesz.
Vajon élhetőbb társadalmat hoznak-e létre majd?
Mi, akik a digitális kor gyermekeit készítjük fel az életre, ne feledjük, hogy a két technikai újító, Bill Gates és Steve Jobs sem kért saját találmányaiból, amikor a gyermekeit nevelte: kamaszkorukig távol tartották őket azoktól. Nem követünk el hibát, ha hozzájuk hasonlóan mi is korlátozzuk kicsi alfa gyermekeinknél az eszközhasználatot, sőt!
Ha egyesek elavult szokásnak tartják is, mi azért csak nyugodtan meséljünk offline módban a gyerekeknek, és
vigyük kirándulni őket az erdőbe – mert vannak dolgok, amik sosem avulnak el.
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.
GYERMEKPSZICHOLÓGIA könyvünk megvásárolható webshopunkban!
