Ha valaha is próbáltál informálódni gondoskodással kapcsolatban interneten és/vagy könyvekben, nagy eséllyel te is tapasztaltad, hogy módszerek sokasága ömlik rád, csak győzd kiválasztani a számotokra megfelelő irányt!
Szerző: Dobiné Olasz-Papp Nóra Személyközpontú tanácsadó és anya-magzat kapcsolatanalitikus
Válaszkész Szülők Egyesülete elnöke
A bőség zavara?
Ez máris megtévesztő lehet: hisz általános receptek nem léteznek, melyek minden egyes gyermekre igazak lehetnek, minden gyermek egyéniség, sajátos vonásokkal, egyedi jellemzőkkel és életúttal, mindenkihez más út vezet! Manapság a kötődő nevelésnek titulált gondoskodási stílusról is elterjedtek bizonyos tévhitek, s emiatt az információkra éhes szülő zavarodottnak érezheti magát.
„A kötődő nevelés egy módszer”
TÉVHIT! A fent említett okok miatt kijelenthető, hogy a kötődő nevelés alapvetően nem egy módszer, melynek lépéseit követve lesz egy sosem síró, jól alvó, jól evő, nem hisztiző, azonnal együttműködő gyerekem!
Magam nem is szeretem a kötődő nevelés kifejezést használni, sokkal inkább a válaszkész gondoskodást kedvelem, mert kötődni sokféleképpen lehet, s a gyermek fog is kötődni szülőjéhez, ám a kötődés minősége nem mindegy.
Mit jelent a válaszkész gondoskodás?
Mai világunkban könnyű eltévedni, eltávolodni belső hangunktól, s nehéz a babára hallgatni, az ő jelzéseit figyelni, azok alapján dönteni, lépni. Hosszútávon mégis megéri ez az önismereti munka, mert érzelmekben is nagyon színes, gazdag út állhat előttünk!
„Kötődő nevelés= hordozás, szoptatás, együttalvás”
TÉVHIT! Ezen elemek csodálatosan megkönnyíthetik a babáról való gondoskodást, természetessé és életszerűvé tehetik a mindennapokat, s mind praktikussági, mind érzelmi szempontokat figyelembe véve pozitívan hathatnak a családra, ám nem feltételei a biztonságos kötődésnek! Ha bármi oknál fogva nem válik életünk részévé egyik-másik elem, attól még a szeretetteli odafigyeléssel, feltétel nélküli pozitív elfogadással, hiteles szülői magatartással, empatikus attitűddel a legjobb alapot adhatjuk gyermekünknek.
„Kötődő nevelés= elkényeztetés”
TÉVHIT! Alapvető szükségletek kielégítésével nem lehet elkényeztetni egy gyermeket! A testközelség iránti igény olyannyira természetes, mint az oxigén szükséglete a létezéshez. Mai elvárások szerint a gyermeket idejében (értsd: első pillanattól kezdve) rendre kell tanítani, hogy megtanulja, az élet nem fenékig tejfel, s hogy a későbbiekben önálló, határozott személyiség lehessen. A valóság azonban az, hogy adott fejlődési szakaszban jelentkező szükségletek lehető legnagyobb mértékben való kielégítése segíti a gyermeket abban, hogy magabiztosan tovább léphessen egy következő szakaszba. Az intenzív igényt kinövik akkor is, ha nem tréningezzük, hanem kivárjuk érését, mely sajátos tempójában meg fog történni. Tehát önmaguktól is elhagyják a szoptatás iránti igényt, az éjjeli ébredéseket, pelust, stb. Lehet, hogy az önállóvá érés nem hetek alatt következik be, ahogy az irreális elvárásként jelen van manapság, hanem évekig tarthat a fejlődés ezen kísérése és támogatása, de a kapcsolódás is eleve élethosszig tart, pusztán folyamatosan változik, formálódik a megnyilvánulási forma.
GYERMEKPSZICHOLÓGIA – Születéstől egészen 6 éves korig
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.
