Legtöbben életünk legnagyobb részében védekezünk a nem kívánt várandósság ellen… most olvassatok a természetes családtervezésről!
Szakértő: Tamás Eszter
A fogamzásgátlásról
Egész iparág épül erre az igényre, a különféle módszerek változatos mértékű biztonságot ígérnek, és a szervezet működésére vagy a hangulatra, libidóra gyakorolt mellékhatásaik is meglehetősen sokfélék.
Eltávolodunk a saját testünktől, nem ismerjük azt
Részben emiatt is választják egyre többen a természetes családtervezés módszerét, melynek lényege, hogy a test különböző jelzései alapján próbálják meghatározni azt a havonta mindössze három-hat napnyi időszakot, amikor van esély a fogamzásra. Ez persze nemcsak azoknak lehet hasznos, akiknél a gyermekáldás elkerülése a cél. Sőt…
– Vágjunk egyből a dolgok közepébe: Hogyan működik pontosan ez a módszer?
Tamás Eszter: – A Creighton módszer a biológiai jelek megfigyelésére épül. Ilyen biológiai jel a menstruáció, a jelek hiánya (száraz napok), illetve a méhnyaknyák, a méhszájnál termelődő fehéres, átlátszó váladék, melynek a hímivarsejtek táplálásában, életben tartásában van nagyon fontos szerepe. Minden egyes WC-használat, illetve zuhanyzás előtt és után meg kell figyelni ezeket a jeleket, és beírni egy táblázatba. Este a párok közösen megnézik a napi összegzést, és ha akár egyetlen alkalommal is tapasztalt a hölgy termékeny tünetet, azt a napot termékenynek kell venni.
– Mikor érdemes próbálkozni, ha a gyermekáldás elérése a cél?
T.E.: – Normális termékenység és átlagos szexuális étvágy esetében bátran lehet hagyatkozni a spontaneitásra. Ha tudunk olyan termékenységi nehezítettségről a férfi oldalán, mint például alacsonyabb spermaszám, azt szoktuk javasolni az érintett pároknak, hogy közösen vezessék a táblázatot, és ha belefér mindkettőjüknek, legfeljebb két-három naponta próbálkozzanak, hogy minél több hímivarsejtet tartalmazzon az ejakulátum. Ha igazán biztosra akarnak menni, fussanak neki a Peak Dayen vagyis a „csúcsnapon”.
– Az mikor van?
T.E.: – Amikor a legtermékenyebb a nyák. A közhiedelemmel ellentétben ez nem akkor van, amikor a legvastagabb nyák figyelhető meg, hanem amikor cérnásan nyúlik, és kristálytiszta. Ez gyakran jár síkosság érzetével. Ez a típusú nyák olyan mikroszkopikus méretű nyákcsatornácskákat tartalmaz, melyek még könnyebbé teszik a hímivarsejtek számára az átjárhatóságot. De már az ezt megelőző, folyós nyák is bizonyos mértékig termékeny. Ezért, ha a várandósság elkerülése a cél, már a nyák megjelenésétől kezdve érdemes tartózkodni a védekezés nélküli közösüléstől, majd a csúcsnap (Peak Day) után számolunk plusz három napot, és a szabály az, hogy a 4. nap estéjén lehetnek újra együtt, ha az száraz volt.
– Miért van szükség ennyi ráhagyásra? Hiszen a petesejt elvileg csak 24 órán át megtermékenyíthető.
T.E.: – Tankönyv szerint legfeljebb 12-24 órán belül van esély rá, de ez az idősáv a gyakorlatban a 12 órához áll közelebb. Ha ezt kellene minden párnak pontosan eltalálnia a sikeres fogamzáshoz, bajban lenne az emberiség. A méhnyaknyák emberi szaporodásban betöltött szerepét fontos felismernünk: miatta képesek akár napokon át várakozni a hímivarsejtek a nagy találkozásra az érett petesejttel. A másik fontos tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy az ovuláció pontos ideje minden kétséget kizáróan csak ultrahang segítségével állapítható meg. Minden egyéb módszer, a patikában kapható vizelet- vagy nyáltesztek, és a cikluskövetéses módszerek, így a Creighton-módszer is csupán az ovuláció körüli időszak meghatározására alkalmas.
– Történhet-e peteérés és megtermékenyülés a ciklus más pontján is, vagy csakis ebben a termékeny időszakban?
T.E.: – Igen, a nyulaknál. Embereknél soha. Széles körben elterjedt mítosz, hogy peteérés pusztán fizikai stimuláció hatására is történhet, de ez csak a nyusziknál működik. Soron kívüli ovuláció egyedül úgy történhet, hogy 24 órás intervallumon belül több érett petesejt is kiszabadul a tüszőkből. Így foganhatnak természetes úton kétpetéjű ikrek.
– Hogy lehet egyértelműen felismerni a méhnyaknyákot? Nőként annyi mindentől lehetünk síkosak, nedvesek a méhnyakunk környékén…
T.E.: A beazonosítás valóban igényel némi gyakorlatot és képzettséget. Az ondóváladék, a menstruációs vérzés, és az izgalmi váladék is nehezítheti az értelmezést. A második konzultációs alkalmon megtanítjuk a pároknak, miként lehet együttlét után azt a többlet ondóváladékot kipréselni, amit a szervezet már amúgy sem használ fel. Ez az eljárás a fogamzási esélyeket nem befolyásolja, aminek be kell jutnia, így is bejut. Mindössze azt akadályozza meg, hogy a maradék megüljön a méhnyakban. A menstruáció alatt sok pár hajlamos hanyagolni a megfigyeléseket arra a hamis hiedelemre alapozva, hogy menzesz alatt úgysem lehet teherbe esni. Pedig megeshet, hogy az utolsó napokban már termékeny nyák is megjelenik a menstruációs váladékban. Kis odafigyeléssel fel lehet ezt ismerni, ahogy néhány gondosan követett ciklus után egyértelműen meg lehet különböztetni az izgalmi váladéktól is a méhnyaknyákot.
– Mi a helyzet, ha szoptat valaki? A szakemberek a LAM* ot családtervezési módszerként legfeljebb az első hat hónapban ajánlják. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy van, akinek már a gyermekágy után egyből becsúszik egy meglepetésbaba, és van, aki a gyermek második szülinapja után is csak hébe-hóba menstruál.
T.E.: – A tejelválasztásért felelős prolaktin hormon „elnyomja” az ovulációt. Hogy kinek meddig, az egyrészt a szoptatás gyakoriságán múlik, másrészt alkati kérdés is. Általában a termékenység hullámokban tér vissza: a nyák megjelenik, majd eltűnik, és ez több hónapon át ismétlődhet míg bekövetkezik egy látványos állagváltozás. Aki hosszan szoptat, sokáig szétszórt ciklusokat tapasztalhat: hol 21, hol 38 naponként jön meg a vérzése, ha valami miatt megnő a szoptatások gyakorisága, akár ki is maradhat 1-1 ciklus. A Creightonmódszer a szoptatás alatt is megtanulható, a szabályok lelkiismeretes betartása mellett biztonságosan alkalmazható.
A cikk megjelent a HelloBaby! magazinban!
Légy Te is előfizetőnk!
A témában ajánljuk még:
