A petesejt eléréséhez a spermiumoknak mindössze 15 centimétert kell utazniuk. Ám ez valódi túlélőtúra a számukra! A sikeres megtermékenyítéshez szükséges 50-250 millió spermium közül az egyetlen célba érő igazi bajnok!
A hüvely: barátságtalan kapu
Kémiai szempontokat figyelembe véve kijelenthetjük: a női hüvely a sperma számára kimondottan ellenséges terület lehet, mert a savas kémhatás akadályozza a spermiumokat a mozgásban. Szerencsére az ondóváladék nemcsak energiát biztosít a sejtek utazásához, hanem a hüvely kémhatását is „spermabaráttá” változtatja. Ennek érdekében az ondó (az ondóváladék legjava) két alkalommal is megváltoztatja az állagát. A hüvelybe bekerülve kb. 20 percig sűrű állagot vesz fel – ez a folyamat minimalizálja a spermiumveszteséget. Ezután folyékonnyá válik, ami viszont segíti a spermiumokat a méhig tartó úszásukban.
A méhnyak: igazi útvesztő
A méhnyak majdnem olyan, mint egy kalandpark bonyolult útvesztője, ahol a spermiumoknak két akadállyal is szembesülniük kell. Az első a méhnyaknyák, amely egy női cikluson belül változtatja állagát. A ciklus nagyobb részében a nyák ragadós és sűrű, így megállítja a spermát és akadályozza a továbbhaladásban. Az ovulációhoz közelítő szakaszban híggá és nyúlóssá válik, ezzel elősegítve a sperma méhnyakon való átjutását a méh felé. A második akadályt a méhnyak izomrostjai jelentik, amelyek a ciklus nagyobbik szakaszában „sorompót” kialakítva, szorosan egymáshoz simulva állnak őrt az áthaladni szándékozó spermium előtt. Az ovuláció közeledtével az izomrostok közti hézag egy jól átjárható csatornát képezve kiszélesedik, így a hímivarsejtek már szabad utat kapnak. Ide már csak kevesebb, mint egymillió spermium jut el.
Méh és petevezeték: meredek túra
A méhbe jutva a kiskatonáknak felfelé kell „kúszniuk”, hogy eljussanak a petevezetékekhez. Sok spermium elpusztul az úton, csak pár ezren érik el a csúcsot. Innen két út visz tovább, hiszen kettő petevezeték visz két különálló petefészekhez. Ciklusonként viszont csak az egyik petefészek bocsát ki egy érett petesejtet a hozzá tartozó petevezetékbe. Ha éppen helyben van a petesejt, a gyorsabb sejtek érhetnek előbb célba. Ha azonban a petesejt még nincs ott, a spermiumok ugyan képesek megvárni, ám csak azok, amelyek lassabbak, kitartóbbak. Ha elég jó a tűrőképességük, több napig is képesek várni.
Petesejt: közelharc
Amint a petesejt leérkezik a petevezetékbe, az idáig eljutó szerencsésebb spermiumok körülveszik, megpróbálnak behatolni, de csak pár száz képes eljutni a sejthártyáig. A „bajnok” pedig az lesz, akinek a fején lévő molekulája tökéletesen illeszkedik a petesejten lévő „spermium-receptorhoz”. Abban a pillanatban, amikor a „bajnok” bejut, a petesejt nem enged be több kalandort.
Mindent a cél érdekében
Túrájuk alatt a hímivarsejtek drasztikus átváltozáson mennek át. Mivel a frissen kibocsátott spermiumok nem képesek arra, hogy megtermékenyítsenek egy érett petesejtet, a női szervezeten belül átesnek a „kapacitációnak” nevezett folyamaton. A spermium fejében lévő kémiai anyagok összetétele megváltozik, felgyorsul a farok mozgása, ezáltal alkalmassá válik arra, hogy a petesejt közelébe jutva megtermékenyítse azt.
Oszd meg ha tetszett, hogy más is láthassa!
