“Én is kaptam pár pofont, mégis ember lett belőlem.” – típusú érvelés már rég nem állja meg a helyét. A tekintélyelvű nevelés sok szempontból idejét múlta. Ám nem is olyan egyszerű, hogy mivel éljünk helyette.
Szerző: Müller-Hegedűs Henriett
Nem fenyítéssel
Egy kutatásban – melyre a német Saarbrückeni Egyetemen került sor – 4-6 éves gyerekek szüleit kérdezték nevelési módszereikről.
Ha a szép szó nem használ
Ugyanakkor az is kiderült, hogy az észérvek felsorakoztatása sok esetben nem vezet eredményre. Ennek következtében a szülő gyakran ingerültté válik és végül jobb meggyőződése ellenére tekintélyelvű módszerhez folyamodik, ami viszont utóbb lelkiismeretfurdalást okoz nála. Mint ebből is látható: a gyermeknevelés nem egyszerű dolog!
Amikor azt látjuk, hogy egy kisgyermek “irányítja” a családot, hogy egyre több az elkényeztetett, túlóvott, kiszolgált “kiskirály”, akkor könnyen arra a következtetésre jutunk, hogy mégiscsak hatásosabbak a régi nevelési elvek, hiszen akkor még tudta a gyerek, hogy “hol a helye”. De nem csak ez a két út van!
Határok kijelőlése, de kedvesen!
Azt észben kell tartanunk, hogy fontosak a határok és az, hogy szülőként mi szabjunk meg dolgokat. De ezt lehet kedvesen, utasítás és gorombaság nélkül is. Persze nehezebb szelíden elérni, ugyanazt, mint kiabálva…
Léteznek módszerek, melyek határozottan, mégsem erőből orvosolják a konfliktusokat, de ezeket tanulni, gyakorolni kell, de nem megy feltétlenül jól egyből.
Ne add fel!
Érdemes próbálkozni, kitartani, nem csüggedni – mert a gyermekeinkkel való jó kapcsolat, a bizalom az egyik legfontosabb dolog – amiért megéri küzdeni.
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.
GYERMEKPSZICHOLÓGIA könyvünk megvásárolható webshopunkban!
