A kora csecsemőkori hasfájás vagy más néven három hónapos kólika az orvostudomány és a szülők nagy, közös és megoldatlan rejtélyei közé tartozik. Számtalan elmélet született már arról, mi okozhatja a kisbabák leginkább késődélután, estefelé kicsúcsosodó, szinte vigasztalhatatlan sírását.
Mi az a kólika?
Az elfogadott meghatározás szerint kólikás sírásnak az minősül, ha a baba naponta három vagy több órát tölt sírással, s ez a hét folyamán legalább három vagy több napon ismétlődik legalább három héten keresztül. Jellegzetes, hogy legkésőbb négy hónapos kor táján elmúlik. A jelenség a kisbabák 5-19 százalékánál tapasztalható.
A legelterjedtebb
– Anya valami “rosszat” evett, amit nem kellett volna – erre gondolnak a legtöbben, és ezért a legkitartóbban az anya sanyargatásával próbálkoznak megoldásképpen. A sanyargatás lényege az, hogy egyre kevesebb és kevesebb féle ételt ehet. A legkülönfélébb listák keringenek közkézen arról, hogy mit nem szabad enni szoptatás alatt, holott semmilyen tudományos bizonyíték nem igazolja a baba sírása és az anya által elfogyasztott étel közötti kapcsolatot. Erről bővebben a töltött káposztáról szóló cikkünkben írtunk.
A legvalószínűbb
– Mivel ez sírós viselkedés valamennyi népcsoport csecsemőinél tapasztalható, meglehetősen általános jelenség, és csak abban mutatkozik különbség a gondozási, szoptatási szokások függvényében, hogy mekkora a sírás napi időtartama, az evolúció-biológiai magyarázat szerint ez a csecsemő alkalmazkodási folyamatával összefüggő, az idegrendszer éretlenségével magyarázható jelenség. ITT olvashatsz erről az elméletről hosszú és részletes indoklást angol nyelven.
Néha tényleg van valami baja
– Mégpedig az esetek körülbelül öt százalékában valóban kiderül, hogy a baba allergiás például az anyatejben megjelenő tehéntejfehérjére, vagy valóban fáj valami, mondjuk egy születési sérülés. Most a migrénes fejfájás is felsorakozik a lehetséges magyarázatok közé. Meglepő módon egyre több adat támasztja alá azt a feltételezést, hogy bizonyos kisbabák – valószínűleg alkati adottságok miatt, é a környezetre adott reakcióként, súlyos fejfájásban szenvednek. Amy Gelfand több tudományos közlemény elemzése után megállapította, hogy a migrénes anyák kisbabái az átlagosnál 2,6-szer gyakrabban produkálnak kólikás sírást. Egy másik kutatás a gyermekkori és fiatalkori migrénben szenvedőknél 6,6-szor gyakrabban talált csecsemőkori kólikás sírást az előzményben. Gelfand elutasítja azt a lehetőséget, hogy puffadás okozta hasfájás állna a sírás hátterében, mivel egy gázosodás ellen adott szer semmivel sem bizonyult hatékonyabbnak a placebonál. Egy másik, probiotikumok sírás elleni hatékonyságát vizsgáló kutatás hasonló eredményre jutott: a probiotikumot kapó csoport átlagosan 78 perccel többet sírt, mint a placebós csoport ☹
Egyelőre további kutatások szükségesek az elmélet alátámasztására, mely a tipikus délutáni, esti előfordulást a túlingerlődéssel, kifáradással hozza kapcsolatba, ami beindíthatja a migrénhez vezető mechanizmusokat.
