Ahány férfi, annyiféle úton, és annyiféle csomaggal érkezhet meg az apaságba. Aki nagycsaládból jön, gyakran mar jóval a párválasztás előtt elhatározza, ő is nagycsaládot szeretne. Míg mások inkább a szeretett nő kedvéért választják az apaságot. És van, akivel csak úgy megtörténik – fogalmaz Szabadkai Bálint mentálhigiénés szakember.
Szakértő: Szabadkai Bálint mentálhigiénés szakember, szerző: Károlyi Nati
Az apai beavatódás útjai
A férfiak esetében kicsit gyakoribb reakció erre az ijedtségre a menekülési kísérlet, hiszen egy anya számára egy egész nap szopizó csecsemővel a mellen kevésbé látszanak a „vészkijáratok”. Míg az anyai viselkedés kialakulását a hormonális háttér is támogatja, a férfiaknak mintára van szükségük, hogy feladatuknak érezzék a gyerekről való gondoskodást. Különösen fontossá válnak a hozott minták, ha a gyermek anyjával való kapcsolat megromlik, esetleg felbomlik a házasság. Ugyancsak elsősorban a hozott mintákon múlik, hogy egy férfinak egy kisgyerekes anya társaként mennyire van igénye jó kapcsolatot kialakítani a párja gyerekeivel.
A gyerek bizalmát meg kell szolgálni
Ha egy gyerek életében a vér szerinti apa nincs jelen olyan mértékben, ahogy a gyerek igényelné, az új partner szinte ösztönös késztetést érezhet, hogy ezt az űrt betöltse. Én mégis arra biztatnék minden érintettet, hogy gondolja át ezt a döntést, és ne siesse el! Ugyanis ha egyszer elindul ezen az úton, akkor már nem lehet következmények nélkül visszalépni – figyelmeztet a szakember.
Érdemes nem elsietni
Elhibázott lépés már a randevúzás kezdeti szakaszában kötődést kialakítani a gyerekkel. Felesleges fájdalom, hosszan és nehezen gyógyuló lelki sebek kockázatának tesszük ki ezzel a gyermeket!
Ha egy egyedülálló anya azt tapasztalja, hogy újdonsült udvarlója idejekorán a gyerek felé is közeledő lépéseket tesz, célszerű egyértelmű határokat húznia a gyerek védelme érdekeben: „Nagyon kedves tőled, hogy próbálsz barátkozni a gyerekkel, de ennek meg nincs itt az ideje!” Ha a kapcsolat valóban tartósnak bizonyul, akkor is meg kell adni a tiszteletet a gyerek érzéseinek, egyéni tempójának, igényeinek:
Fontos szem előtt tartani, hogy a gyereknek nem kötelessége se szeretni, se tekintélyszemélyként elfogadni az édesanyja választottját! Egy hiteles, önazonos felnőtt, akiben megvan a kellő alázat, hosszú évek kitartó munkájával elnyerheti a gyerek rokonszenvét.
Ez mindig a gyerek döntése!
Ki tartja meg az apát?
A mi kultúránkban nincs méltó, kitüntetett tér arra, hogy a férfiak megoszthassak egymással az apaélményeiket.
Márpedig épp akkora igényük lenne támogató sorstársközösségben teljes mélységeben megosztani az érzéseiket, élményeiket, kételyeiket, mint az anyáknak.
– állitja a mentálhigiénés szakember. – A mai apáknak annyi fronton kell helytállniuk, mint korábban egy generációnak sem, és a közbeszédben valahogy egyáltalán nem jelenik meg témaként, vagy prioritásként, hogy az apa jól legyen.
Neki kötelessége mindent bírni, a kemény munka után esetleg kieresztheti a gőzt az edzőteremben, de legtöbbször annak mar nincs tere, hogy a lelkével is foglalkozhasson.
Ajánljuk még a témában:
