Anna és Gábor története középiskolás korukig nyúlik vissza. Ekkor jártak először együtt egy rövid ideig, majd szétmentek, de virtuálisan fenntartották az ismeretséget. Anna következő kapcsolata kilenc évig tartott, közös gyermekük Ricsi.
Károlyi Natália írása Szakértő: Szabadkai Bálint, mentálhigiénés szakember
Elhidegülés és barátkozás
A kettejük közötti elhidegülés folyamatát azonban a gyermek érkezese sem tudta megállítani: Anna és Gábor mar a várandósság idején egyre közelebb kerültek egymáshoz; kezdetben csak mint régi ismerősök levelezgettek egymással.
Csak egy séta
A szülés után aztán személyesen is találkoztak egy közös sétára, amit Ricsi illedelmesen végigaludt. Ahogy Gábor megpillantotta Annát, azonnal fellángoltak benne a régi érzelmek. Ez azonnal kiült az arcára is. Annát ez az élmény döbbentette rá, mennyire hiányzik az életéből ez a fajta figyelem, vonzalom.
Anna őrlődött
Ezután sokáig kettős eletet élt, őrlődött a gyermeke apjával való kiüresedett párkapcsolat és a régi szerelme között. Végül Ricsi öt hónapos korában rászánta magát a szakításra: – A végső lökést az adta meg, amikor a párom kérte, hogy kezdjünk el próbálkozni a következő babával – emlékezik vissza Anna. –
Ő erre sértetten összepakolt, és három hétre eltűnt. Azóta is csak havonta egyszer, kétszer tűnik fel egy-egy órára, hogy játsszon a gyerekkel. A vagyon megosztási követelesein túl semmiről nem kommunikál velem érdemben.
Fiúból (nevelő-) apává
Vajon hogy élte meg a huszonéves gyermektelen fiatalember, hogy egyszer csak minden előkészület nélkül belecsöppent a kisbabás életbe? – Nem volt se kis tesóm, se unokatesóm. De néhány hónapnál hosszabb párkapcsolatom sem volt azelőtt – eleveníti fel a kezdeteket Gábor. –
Nem érdekelt, hogy van már egy gyereke, de ha három lett volna, akkor is őt akartam volna.
Ugyanakkor Anna kisfia iránt kezdetben semmit nem éreztem, inkább csak elfogadtam a létezését.
Ahogy komolyabbra fordult a kapcsolatunk, elkezdtem tudatosan foglalkozni a Ricsihez fűződő viszonyommal, illetve a saját szerepemmel az ő életében.
De elhatároztuk Annával, hogy bármilyen kihívás is merül fel, megoldjuk.
Megszületett a kötődés
– Azt kértem Gábortól, hogy csak azt tegye Ricsivel, ami szívből jön. A gyerek úgyis érzi, ha nem őszinte az odafordulás – teszi hozza Anna. – Ez kezdetben csak annyit jelentett, hogy türelemmel kivártam, hogy Anna ellássa Ricsit – magyarázza Gábor.
Később a cipelést, babakocsi tologatást átvettem tőle, mert mellettem ne cipekedjen, meg görnyedezzen egy nő. Aztán egyszer csak Anna a kezembe nyomta Ricsit, amíg felvette a cipőjét: „Fogd meg légy szíves egy percre!”
Nagyon megilletődtem, szerintem soha korábban nem fogtam meg csecsemőt a kezemben, de Ricsi nagyon nyugodtan viselkedett.
Ez felbátorított, hogy elkezdjek játszani vele: felemeljem, ringassam. Attól kezdve szándékosan kerestem a kapcsolódás lehetőségeit.
Beszélgetésünk ezen pontján a babakocsiban szendergő Ricsi ébredezni kezd. Gábor érintésére elsimul a kis arca és újra egyenletes ritmusban szuszog tovább.
– Ebben az alvásban maximum 5-10 perc van meg hátra – állapítja meg Ricsire pillantva egy profi magabiztosságával Gábor. – Szeretném rábízni Ricsire, hogy az apjának tekint-e vagy sem. Ha elég nagy lesz, el fogjuk magyarázni neki a saját szintjén, hogy kerültem az életebe, ki az igazi apukája, hogy a teljes igazság ismereteben hozhasson döntést. Nincs összehasonlítási alapom, milyen lenne, ha én lennek a vér szerinti apja, de megtaláltam a szerepemet az életében, és ma mar ő is nagyon tud hiányozni, ha pár napra el kell utaznom.
Folytatás következik…
Ajánljuk még a témában:
