Mindannyiunk környezetében élnek családok, akik a hét minden napján más szakkörre hurcolják kis óvodás gyermeküket, vagy feladatlapokat töltetnek ki a kicsivel. Mert szerintük időben fel kell készülni az iskolára. Mert valaki ezt mondta nekik, és ezt látják a többiektől.
Szakértő: Zimmerer Anita gyógypedagógus
Kell-e egy nagycsoportos óvodást feladatlapokkal, szakkörökkel, képességszint felmérőkkel, foglalkoztatókkal „fejleszteni”? Ha a könyvesboltok kínálatából indulunk ki, akkor úgy tűnik, mintha tömeges igényről lenne szó, és fejlesztésre, iskolaelőkészítésre minden egészséges gyermeknek is szüksége lenne. Pedig ez nem így van! Ne essünk abba a hibába, hogy a gyermeket mindig a következő szintre akarjuk tenni. Engedjük, hogy ott legyen, ahol épp lennie kell, életkorából adódóan. Az óvoda a játéknak a terepe, a játék fejlődésének itt van a helye, mert pontosan ez az, amiben, ami által a gyermek készségei fejlődhetnek. Nem azért, mert fejlesztik őket, hanem azért, mert a játék maga érlelő, fejlesztő hatású. A kisgyermek dolga, hogy a játékon keresztül, észrevétlenül érlelje azokat a készségeit, amelyek a későbbiekben képessé teszik majd őt azokra a feladatokra, amiknek meg kell felelnie.
Az iskolai tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek az ovis években, a szabad játék során válnak megfelelően éretté.
Tehát mivel is kell foglalkoznia egy óvodásnak?
Az biztos, hogy szigorúan tilos feladatlapokat kitöltetni vele, tilos őt arra szoktatni, hogy kis óvodásként csak ücsörögjön és feladatokat oldjon meg, mert „majd az iskolában is ezt kell csinálnia!”
Nem kell őt arra edzeni, hogy „üljön szépen negyvenöt percig”, hiszen egy majdani kisiskolás gyerektől sem szabad 20-25 percnél hosszabb idejű koncentrált figyelmet elvárni. Mert élettanilag még nem képes rá. Tehát a nagycsoportos sem.
Segíthetünk azonban azzal, ha engedjük, hogy sok-sok időt töltsön a szabadban. Hagyjuk, hogy szaladgáljon, másszon fára, mászókára, hintázzon és ugráljon! Hagyjuk, hogy megtapasztalja a különféle időjárási viszonyokat. Ha van rá lehetőség, akár egy kisebb trambulin használata is jól jöhet. A szülő fontos feladata, hogy elég időt szánjon a nagymozgások rendszeres gyakoroltatására akár játszótéren, akár a kertben. S mindezt kellő tudatossággal tegye! Egy jó kis közös futkosás a szülőnek is remek kikapcsolódási lehetőség.
Így fejlődik a kézügyesség
A nagymozgások mellett a finommozgásokról sem szabad megfeledkezni. Ahhoz, hogy egy kisgyermek keze éretté válhasson a ceruzafogásra és a megfelelő írásmozgás elsajátítására, sokat kell homokoznia, saraznia, gyurmáznia, gyöngyöt fűznie. Játszhat jégkockával, segíthet tésztát gyúrni, perecet formázni. Jó hatása lehet annak is, ha marokkrétával az aszfaltra rajzolhat. Jó móka, ha a földre terített csomagolópapírra fekve körberajzoljuk egymást a gyermekünkkel, és ha a testséma megfelelő kialakulását is segíteni szeretnénk, akkor berajzolhatjuk az arc részleteit, a szemet, szájat, orrot is. Megjelölhetjük a szivecskés bal kezünket, mert hiszen a baloldalon dobog a szívünk, és a bemutatkozós jobb kezünket is, amellyel kezet fogunk. Akár különböző színűre is színezhetjük.
A második rész: https://hellobaby.hu/mit-csinaljon-egy-ovodas-egesz-nap-2-resz/
A cikk a HelloBaby! magazinban jelent meg! Légy Te is előfizetőnk!
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez