A D-vitamin az egyik legősibb vegyülete szervezetünknek, melyre szinte minden szervünknek
szüksége van a megfelelő működéshez. Immunrendszerünk erősítésének is fontos alkotóeleme, ami járványok idején kulcsfontosságú.
Szakértő: dr. Ferenc Mária, a Budai Egészségközpont reumatológus főorvosa
A D-vitamin-hiány télen, illetve tavasszal a legjellemzőbb, és a
magyarok több mint kétharmadát érinti a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság adatai
szerint. A hiányállapot legnagyobb veszélye, hogy szinte minden betegség kockázatát növeli, mivel
ilyenkor fokozódik a csontok törékenysége, károsodik az immunrendszer, romlik a szív- és érrendszer
működése, megnő a depresszióra való hajlam. Ezért akár létfontosságú is lehet, hogy odafigyeljünk a
javasolt D-vitamin mennyiség bevitelére.
Milyen betegségeket okozhat a D-vitamin-hiány?
„A D-vitamin legismertebb hatása a csontok épségének megőrzése, mely döntő mértékben a kalcium-
háztartás szabályozásán keresztül történik. A kalcium a csontok alapvető építőanyaga, mely a bélből
szívódik fel, ehhez pedig D-vitamin szükséges. Az alacsony D-vitamin-szint (kisebb mint 15 ng/ml)
azon túl, hogy gyengíti az immunrendszert és ezáltal fogékonyabbá teszi szervezetünket a vírusokra és
baktériumokra, növeli a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések veszélyét,
agyvérzést, meddőséget, asztmát, időskori makuladegenerációt idézhet elő. Felnőtteknél az 1-es és a 2-
es típusú cukorbetegség, valamint a túlsúly kialakulásának kockázatát is fokozza. Akiknek
alacsonyabb a D-vitamin szintjük, kétszer nagyobb esélyük van depresszióra, és a
koncentrálóképesség is mintegy 60 százalékkal hanyatlik a felmérések szerint” – hangsúlyozta dr.
Ferenc Mária, a Budai Egészségközpont reumatológus főorvosa.
Kulcsszerep a megelőzésben
A D-vitaminnak vitathatatlan jelentősége van a csontanyagcserében és ezáltal a csontritkulás, illetve a
csonttörések megelőzésében. Az immunrendszer erősítésével a legtöbb gyulladásos és autoimmun
betegség kialakulása ellen bizonyítottan véd, továbbá valamennyi transzplantált szerv túlélését javítja.
A legfontosabb kardiovaszkuláris rizikófaktorok közül a vérnyomás és az érelmeszesedés is összefügg
a D-vitamin ellátottságunkkal. Számos vizsgálat igazolta azt is, hogy a D-vitamin gátolja a daganatos
sejtek szaporodását, így kiemelkedő szerepe van elsősorban a vastagbélrák, az emlő – és a prosztatarák
prevencióban. Ezenfelül véd a H1N1 vírus ellen: napi 1200 NE D3 vitaminkiegészítés hatására 42
százalékkal csökken a valószínűsége, hogy pl. egy iskolás gyermek influenzás lesz.
A megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitelének fontosságát jól jelzik azok a számítások, melyek
szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az
átlagéletkor 2-3 évvel nőne.
Milyen ételekben található meg a D-vitamin?
A fő D-vitaminforrást az anyatej, illetve az állati eredetű tejtermékek – kefir, joghurt, tejszín, kemény
sajt – jelentik, de megtalálható a margarinban, a különféle halakban (hering, lazac, tőkehalmáj,) a
kaviárban, tojássárgájában, a borjú- és marhahúsban, a májban, a csiperkegombában, a zabpehelyben,
és a 100 százalékos narancslében is. Ahhoz azonban, hogy a D-vitamin megfelelően be tudjon épülni a
szervezetünkbe, ásványi anyagokat és nyomelemeket is szükséges fogyasztanunk.
„Fontos külön választani a D-vitamin-kezelést a D-vitamin-pótlástól. A 30 ng/ml-es normálérték
eléréséig D-vitamin-kezelésről, a normál tartományban lévő D-vitamin-érték fenntartásakor viszont D-
vitamin-pótlásról beszélünk. A szervezetünk számára szükséges D-vitamin mintegy 80 százaléka a
napfény hatására a bőrben termelődik, a D-vitamin igényünk 10-20 százalékát pedig kiegyensúlyozott
táplálkozással tudjuk biztosítani, de a legtöbb esetben ezek nem elegendőek az ideális D-vitamin-szint
eléréséhez. Még egy megfelelően összeállított diétával is csak a szükséges mennyiség tizedét tudnánk
bevinni, egy órányi napozással teljes testfelületen, faktoros krémek nélkül pedig 10 000 NE D3
vitaminhoz jutunk, de ezt gyakorlatilag lehetetlen elérni napi szinten. A D-vitamin szintünkről
egy általános vérvételt követően kaphatunk felvilágosítást, de a vitamin adagolását és a javasolt készítmény típusát mindenképpen érdemes kezelőorvossal egyeztetni” – tette hozzá a Budai
Egészségközpont szakembere.
D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt napi D 3 -vitamin dózisok Magyarországon*
csecsemők 400-1000 NE
1-6 éves gyermekek 600-1000 NE
6 év feletti gyermekek 600-1000 NE
serdülők 800-1000 NE
felnőttek 1500-2000 NE
túlsúlyos felnőttek 3000-4000 NE
terhes nők 1500-2000 NE
*a szükséges UVB sugárzást nem kapóknak; október végétől márciusig mindenkinek
Forrás: Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság
