Az olvasás, írás problémái mellett a számolás tanulásában is előfordulhatnak gondok, és a tanulási zavarok jelei már csecsemőkorban megmutatkozhatnak. Milyen jelekre érdemes felfigyelni a számolási problémák kialakulásának megelőzéséhez?
Szerző: Zimmerer Anita pszichopedagógus
Fontos előjelek
A nagymozgás és a finommozgás ügyetlensége, a koordinációs problémák jelzésértékűek. Előfordulhat, hogy az csecsemőkori mozgásfejlődés nagyon lassú vagy épp túl gyors. Egy-egy fejlődési szakasz, kúszás, mászás, állás talán ki is marad, a baba „átugorja” ezeket.
Fontos előjel, ha a gyermek, későn, 3 éves kor után kezd el beszélni, a szókincse szegényes, nehezen fejezi ki magát, beszédértési problémái vannak, nem megfelelő nyelvtani szerkezeteket használ, illetve ha pösze.
A tanulási képességek kialakulásához elengedhetetlen, hogy pontos legyen az észlelés a látás, hallás tapintás terén is. A figyelem, emlékezet a sorrendiség megfelelő működése is rendkívül fontos. Intő jel, ha a kicsi figyelme túlságosan szétszórt, ha nem tudja felidézni, hogy mi történt korábban, mit játszott, ha emlékezete gyengén működik.
Figyelem és a számok
Ezeknek a készségeknek a szerepe nélkülözhetetlen abban, hogy a számokat megfelelően tudjuk kezelni. A részképességek sérülése előidézheti a diszkalkulia kialakulását, amely együtt járhat az olvasás vagy az írás zavarával is. Ebben az esetben kevert specifikus fejlődési zavarról beszélünk. Lehetséges, hogy a tünetek a figyelem zavarában, hiperaktivitásban mutatkoznak meg.
A diszkalkulia, azaz a matematikai tanulás zavarának oka lehet idegrendszeri sérülés, örökletesség, vagy a számolással kapcsolatos sikertelenség miatti stressz. Ez a tanulási zavar gyakran jó intellektus mellett jelenik meg, de a matematika megtanulását szolgáló készségek alulműködnek a többihez képest. Az értelmes, fogékony gyermek elakad egy összeadásnál, sokáig titokban számol az ujján akár egy szorzás elvégzésénél is.
Mire figyeljünk az oviban?
Az érintett óvodásra jellemző, hogy idegenkedik a játékok számlálgatásától, nem érdeklődik a számosság és a számok iránt, nem próbál számjegyeket másolni, önállóan leírni. Összetéveszti a hasonló hangzású számokat, nem tud az ujján egyesével ötig, tízig számolni, nem tudja megmutatni a mennyiségeket. Számlálásnál felcseréli, kihagyja a számokat. Beszéde során nem használ matematikai relációs kifejezéseket – sok, kevés, semmi, több, kevesebb, ugyanannyi –, és ezeket nem is érti.
Nehézséggel jár számára a testen való tájékozódás, a testrészek megnevezése, azok azonosítása képen, egy másik emberen vagy önmagán. Térben, síkban és időben is nehezen igazodik ki.
Gondot jelent neki, hogy sorrendben felsorolnia a napok, napszakok, évszakok neveit. A színek, formák felismerése is problémás lehet. Nem érzi a ritmust. Nem szeret mesét, verset hallgatni, kerüli a versmondást, bármilyen szöveg megtanulását. Nem szeret gyurmázni, rajzolni, színezni, menekül a puzzle-kirakástól, a konstrukciós és a memóriajátékoktól, kerüli a társasjátékokat.
A felsorolt tünetek nem feltétlenül jelentkeznek egyszerre és minden érintett gyermeknél.
Kihez forduljunk segítségért?
Minél korábban fény derül a gondra, annál inkább kezdődhet időben a korai segítségnyújtás, fejlesztés.
Ahhoz, hogy az iskolába lépésig némileg kompenzálódjanak a hátrányok, sokat jelenthet egy diszkalkulia-prevenciós (megelőző) terápia megkezdése, a mozgásfejlesztő terápia, illetve a kialakult szorongás oldását célzó játékterápia is.
Otthon, családi körben is nagy jelentősége van az elfogadó, szeretetteljes légkörnek. A szülők, az óvónők és a szakemberek együttműködése támogathatja a gyermeket abban, hogy iskolai élete kudarcélmények nélkül, a lehető legkevesebb hátránnyal induljon.
Ajánljuk még a témában:
