Fontos kérdés, hogy hogyan figyelhetünk környezetünkre, a pazarlás kerülésére az ünnepnapokon is. Persze ez nem azt jelenti, hogy máról holnapra mindannyiunknak át kellene állnunk aszkéta üzemmódba, de egy kis tudatossággal nagyon sokat tehetünk önmagunkért és Földünk egészségéért is.
Szerző: Földi Barbara élményalapú oktatástervező, társadalmi vállalkozó
Az ünnepek környékén letesszük az éves fáradságot, kifújjuk magunkat. Szoktuk is mondani december elején, hogy most még „év végi” hajrá van, meg hogy „most még megtoljuk”, hogy majd az ünnepek idején semmit se kelljen csinálni. Ez teljesen érthető, hiszen ilyenkor tényleg érződik az év végének közeledése, és mindenki vágyik arra, amire a természet olyan szépen tanít minket évről évre.
Az ünnepek erre tökéletes lehetőséget adnak, és fontos is ezt megélni – legalább évente egyszer, ha valakinek csak ilyenkor adatik meg.
Hagyományteremtés
A pihenést megelőzően, a nagy hajtásban sokszor sajnos elveszik az, ami igazán fontos; hajlamosak vagyunk mi is elnézőbbek lenni magunkkal és családunkkal, hiszen „itt vannak az ünnepek”.
Ez már köz- helyszámba megy, de könnyen felejtjük el, amikor lehetőségünk van valamiből többet, jobbat, szebbet szerezni. Pedig a család és a családban lévő összhang az, ami minden egyéb szempontot felülír – és az utóbbi megteremtéséhez jó figyelembe venni, hogy családalapításkor lehetőségünk nyílik új keretek, tradíciók és hagyományok kialakítására.
A gyerekek az általunk teremtett hagyományokba érkeznek és ezekkel nőnek fel. Ha azt látják, hogy mindenki csak egyetlen ajándékot kap és azzal boldog, akkor nekik is az lesz a fontos, hogy a család együtt legyen, és nem az ajándékhalmozás. Ha azt tapasztalják, hogy a karácsonyi vacsorához az asztal szépen meg van terítve és az asztalhoz ülőkön van a hangsúly, nem az ételeken, akkor ez lesz magától értődő számukra. Nekünk, szülőknek kell meghoznunk a döntést, hogy hogyan leszünk jelen az ünnepeken és ezzel milyen mintát adunk a gyerekeinknek.
Ünnepi ételek
Az étel és az étkezés minden kultúrában az ünnep központi eleme – legyen az vallási vagy épp születésnapi alkalom. Amit ilyenkor, például karácsony idején tehetünk azért, hogy fenntartható példát adjunk, az első körben az lehet, hogy igyekszünk csak annyit főzni, ami el is fogy, és kerüljük az ételpazarlást. Ma Magyarországon évente fejenként kb. 65 kg ételt dobunk ki a kukába! Tehát már azzal is sokat tehetünk a környezetünkért, ha ezt a számot igyekszünk csökkenteni. A másik fontos lépés, amit az asztal körül tehetünk, hogy a hússal készült ételek helyett előtérbe helyezzük a vegetáriánus vagy a teljesen növényi étrendet.
Mindezen túl: igyekezzünk szezonális helyi alapanyagokat felhasználni a főzéshez. A narancsos vagy a mandarinos receptek helyett keressünk almásakat, vagy tegyünk sokféle olajos magvat az asztalra.
Ajándékok
A másik nagy terület, amivel az ünnepek alatt csökkenteni tudjuk az ökológiai lábnyomunkat, az ajándékok mennyisége, illetve milyensége.
További lehetséges megoldás, ha nem külön-külön adunk egyénre szóló ajándékot, hanem kihúzzuk egymás nevét, és mindenki csak egy-egy ajándékot vesz – ehhez be lehet vetni a kreativitást. Az egyik évben kézműves termékkel szerezhetünk örömöt, a másikban gasztronómiai meglepetéssel, a harmadikban élménnyel. Az ötleteknek tényleg csak a képzelet szab határt.
Amennyiben tárgyi ajándékokban gondolkodunk, igyekezzünk vásárlásunkkal hazai készítőket, kistermelőket, kézműveseket támogatni! A csomagolást tekintve részesítsük előnyben azokat az anyagokat, amiket már használtunk egyszer, vagy amelyek később még hasznosíthatók lesznek.
