Kényes téma. Inkább kerüljük, mintsem, hogy beszélnénk róla, pedig ma nagyjából minden tizedik baba a kelleténél korábban jön a világra. Mikor számít koraszülöttnek és vajon milyen esélyekkel indul az életbe?
Mikor koraszülött egy baba?
Koraszülöttnek neveznek minden olyan újszülöttet, aki a terhesség 24-37. betöltött hete között jött világra. A 24. hét előttieket többnyire vetélésként kezelik, a 37. hét után születetteket “érett” újszülötteknek nevezik.
Mi számít: a súly vagy a kor?
Az életben maradási esélyek és a későbbi utóképek szempontjából sokkal fontosabb a terhesség hetekben számolt kora (normál esetben ez 40 hét), mint a megszületett baba súlya. Egy 27. hétre 700 grammal született koraszülött jelentős “előnyben” van egy 24. hétre 800 grammal született kisbabával szemben.
Hány korababa születik ma Magyarországon?
A koraszülések aránya hazánkban évek óta 8-9,5 % (ez sajnos elmaradás más uniós országok adataihoz képest) – ez évente nagyjából 8500 koraszülött babát jelent, közülük 5-6000 intenzív koraszülött-osztályon kezdi meg az életét.
Miért, mitől születnek korábban?
A nagyon korán (20 év alatt) és a nagyon későn (35 év felett) szülőknél magasabb a kockázat, illetve az ikerterhességeknél (mesterséges megtermékenyítés!) is számítani lehet erre, különösen a hármasikreknél. Az édesanyák terhességgel összefüggő (toxémia, terhességi cukorbetegség) és terhességtől független betegségei (cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség, endokrinológiai eltérések) is gyakran állnak a koraszülés hátterében.
A stresszes életmód, a higiéniás körülmények, a húgy-ivarrendszer fertőzései és a fogágy-betegségek is koraszülést eredményezhetnek.
Ajánljuk még a témában:
