Nem mindegy, hogyan történik. Hogy milyen az odáig vezető út. Nem mindegy, mit tesznek velünk, milyenek az első napok, hetek és évek élményei. Jogunk van a tájékoztatáshoz, jogunk van a saját véleményhez, jogunk van a saját döntéshez.
Szerző: Dr. Zeller Zsófia interjúja
A várandósság és szülés körül felmerülő kérdésekről faggattam Dr. Zeller Juditot, a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karának adjunktusát, aki pszichológus végzettséggel is rendelkezik, és két gyermek édesanyja. Jelenleg a TASZ betegjogi kérdésekkel foglalkozó csoportjának munkatársa.
Mióta foglalkozol betegjogi kérdésekkel, miért tartod fontosnak az édesanyák jogainak támogatását?
Általában a betegjogokkal, ezen belül is leginkább az önrendelkezési joggal elméleti szinten már azóta foglalkozom, hogy befejeztem a jogi egyetemet. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársaként viszont teljesen mással szembesültem, mint a steril elmélet. A konkrét ügyek, panaszok jóval összetettebbek, szerteágazóbbak mint egy iskolai példa. Még a jogi szempontból “könnyű” ügyek mögött is ott van az ügyfél, aki minden esetben egyedi.
Másrészt mindig is fontosnak tartottam, hogy a leginkább kiszolgáltatottaknak nyújtsunk segítséget. Egy gyermeket váró, éppen a szülés folyamatában lévő, frissen szült vagy kisgyermekes anya pedig fizikailag és érzelmileg is gyakran kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe az egészségügyben. Arról nem is beszélve, hogy az anyának nyújtott segítség szinte mindig a gyerekeknek nyújtott segítség is egyben. Márpedig a gyerekek tényleg a leginkább kiszolgáltatottak a világban, hiszen egyedül nem tudják a saját érdekeiket, jogaikat érvényre juttatni.
Milyen problémákkal találkozol leggyakrabban?
A betegjogi ügyek nagyon sokfélék, nehéz lenne egy típust kiemelni. Az biztos, hogy elég sok megkeresés érkezik hozzánk szülőktől.
Akkor fordulnak hozzánk, ha úgy érzik, hogy ezekre nincs vagy nem volt lehetőségük.
Milyen jogok védik az anyát és az újszülöttet?
Ha kórházi szülésről és újszülöttről van szó, a szoptatás, sőt az igény szerinti szoptatás lehetőségét a jog az anya és a baba irányából is védi. Egyrészt az anyának joga van ahhoz, hogy a szülés után egy helyiségben (egy szobában, kórteremben) helyezzék el őt és a babát. Ez alól csak az lehet kivétel, ha az anya vagy a baba egészségi állapota olyan, hogy ez nem oldható meg. Másrészt a törvény kimondja, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a szülője (ez esetben az édesanyja) folyamatosan mellette legyen. Ez újszülött esetében a folyamatos fizikai együttlétet jelenti.
Az már bonyolultabb kérdés, hogy ha egy szoptatott baba később kerül kórházba, akkor hogyan oldható meg, hogy az anya vele maradhasson. Elvileg itt is igaz az, hogy a gyermek joga, hogy a szülője ott legyen. De ez alól sok kórház igyekszik kibújni arra hivatkozva, hogy a szülői jelenlét zavarja az orvosi ellátást. Erre a kórház joggal hivatkozhat. Persze az azért furcsa, hogy az egyik kórházban miért zavaró az, ami a másikban nem…
Mi a helyzet a nyilvános szoptatással?
A nyilvános szoptatás nem igazán jogi probléma, sokkal inkább össztársadalmi hozzáállás kérdése. Jogi értelemben szankcionálni, megbüntetni nem lehet egy édesanyát azért, mert nyilvános helyen szoptat. Az anyuka viszont felléphet jogi úton, ha kiküldik például egy étteremből, bankból vagy más helyről szoptatás miatt. A pár hónapos kisbabánál tényleg bármikor elfordulhat, hogy szeretne szopizni, ezt szerintem mindenki tudja. Ezért ha rossz szemmel néznek a szoptatásra, az számomra azt jelzi, hogy ott a gyerek nemkívánatos személy. És hát milyen hely az, ahol a társadalmunk egy ilyen fontos tagja nemkívánatos személy?
Szülés, születés – szülésre való felkészüléstől egészen a gyermekágyas időszak lezárultáig!
LAPOZZ BELE KÜLÖNSZÁMUNKBA!
