Az okoseszközök hasznosak, „bennük van” a fél világ. De mit jelentenek a csecsemők és a kisgyermekek számára? Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutatóval beszélgettünk.
Szakértő: Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató, szerző: Szále Kata mentálhigiénés szakember
Erről a nagyon fontos témáról szól a neveléskutató szerző könyve – Fejleszt vagy rombol? Kulcs az okoseszközök okos használatához – mely amellett, hogy hiánypótló mű tudományos alapossága mellett nagyon olvasmányos, igazán életszagú is.
Hogyan kerül a szülő kezéből a kisgyermekhez az okostelefon?
Nagyon könnyen: amint meglátja a képernyőt. Az odavonzza őt, mozdulatlanná teszi… és a fáradt, túlterhelt kisgyerekes szülőnek kapóra jön a „gyorsan leakasztható” gyermekvigyázó. Sajnos, nem kell hosszú időnek eltelnie ahhoz, hogy ne is tudjuk elvenni a babától a telefont – hogy valóságos függés alakuljon ki. A szülők is rövid idő alatt rászokhatnak arra, hogy így nyugtassák meg a gyermeküket, ha „nyűgösködik”.
Hű, de figyel!
A szülő gyakran azt hiszi, hogy a kicsi odaadóan figyel, koncentrál a képernyőre, pedig valójában transzban van, a képernyő vibrálása révületbe viszi.
Ugyanakkor a közgondolkodásban még mindig él az a kép, hogy az okoseszköz: fejlesztőeszköz. Ötből négy szülő hiszi, hogy ez így van.
Mit mondanak erről a kutatók?
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint 3 éves kor előtt semmi effélét nem lenne szabad használniuk a gyermekeknek, mert az visszafordíthatatlan károsodást okoz náluk.
Vagyis a cél a zéró tolerancia?
A 18 hónapos kornál fiatalabb gyermekek lehetőleg egyáltalán ne képernyőzzenek! De természetesen nem kell merev szabályokra gondolni: az még nem baj, ha 4-5 perce kézbe veszi apa mobilját és megnéz egy kis mesét, vagy néhány képet.
A legfontosabb, hogy ezt a heti maximum 20 perces képernyőhatást mi veszi körül. Ha a gyermek naponta van játszótéren – sok-sok mászóka, homokozó, hancúrozás –, otthon pedig mesekönyv, építőkocka, ölbéli játék várja, akkor ennyi belefér.
Az egyik barátnőm kizárólag úgy tud autózni a kisfiával, ha elé tesz egy képernyőt…
Ne tévesszük össze az azonnali könnyebbséget és a gyermek valós igényeit! Biztosan nincs szüksége arra a kisfiúnak, hogy egész úton egy kis tablet legyen előtte az autóban. Nagyon fontos lenne minden édesanyának tudnia: sokkal több a veszítenivaló, mint gondolnák!
Milyen károsodást okoznak az ilyen kütyük a legkisebbeknél?
Először is, mint említettem, nagyon megterhelik az agyat. Az idegrendszerre gyakorolt hatásuk: droghatás! Lényeges a sugárzás kérdése is.
Harmadrészt: károsan befolyásolják a fejlődést. A gyermeknek fognia, tapintania, kúsznia, másznia kell, hiszen legerősebben a közvetlen környezeti hatások alakítják. Minden, amit tapasztal – minden érintés, tevékenység, törődés, élmény – új kapcsolatokat hoz létre az idegrendszerében. Érzékszervi tapasztalatok híján viszont idővel problémái alakulhatnak ki, például a beszédképzés, az indulatkezelés terén. Sajnos, a szülőkhöz nemigen jutnak el a a hosszú távú, nagymintás kutatási eredmények, de sokszor még a jó szándékú figyelmeztetések sem.
Ne a saját gyermekünk kárán tanuljunk!
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem vélemények, hanem tények! Minél többet tévéznek, képernyőznek a kicsik 3 éves koruk előtt, annál biztosabban fognak iskoláskorukban figyelemzavarral küzdeni.
Ilyen áron pedig nem érdemes szülőként a pillanatnyi nehézségeket elkerülni.
GYERMEKPSZICHOLÓGIA – Születéstől egészen 6 éves korig
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.
