Minden ünnep kapcsán igaz, de talán karácsonykor éljük át leginkább: nagyon fontos a ráhangolódás, a készülődés, a várakozás – az adventi időszak lehetőséget ad erre. És ugyanilyen fontos, hogy sikerüljön szépen, jól megélnünk a napot, az estét, a pillanatot.
Szerző: Szále Kata mentálhigiénés szakember
A boldogságpszichológia azt mondja, hogy nagyon sokat nyom a latban a lelki jóllétünket, boldogságérzetünket tekintve, ha el tudunk mélyedni abban, amit csinálunk. Amit éppen csinálunk. Amennyiben egyszerre egy dologra figyelünk és azt nem kapkodva végezzük, attól már önmagában is jól érezhetjük magunkat a bőrünkben. Viszont ha két órába négy órányi teendőt zsúfolunk bele, garantálható, hogy frusztráltabbak leszünk.
Készülődjünk hosszan, kényelmesen!
Kezdjünk el időben készülődni – és ne hagyjuk, hogy túlpörögjünk, kapkodjunk, a ránk váró feladatoktól feszültté váljunk. Ha sikerül lassítanunk, akkor a takarítástól a sütemények készítéséig, a kézzel készült ajándékokon át sok mindennel hangolódhatunk az ünnepre, hiszen a lelkünket is ünneplőbe kellene öltöztetnünk.
Hogyan?
- Vegyünk/csináljunk adventi naptárat!
- Takaríthatunk zenét hallgatva.
- Díszítsünk fel mi az adventi koszorút!
- Kisgyermekünkkel süthetünk együtt mézeskalácsot, vagy más egyszerűbb süteményt – ha elfogy, többször is.
- Készítsünk magunk ajándékokat, akár a gyerekeinkkel közösen!
- Gyújtsunk gyertyát hetente többször, akár minden este!
- Párologtathatunk illóolajat (ha pici babánk van, nézzünk utána, hogy mit szabad és mit nem).
- Hallgassunk, énekeljünk a gyerekekkel Mikulás-váró dalokat, karácsonyi zenéket, énekeket!
A felsoroltak (és sok más adventi, karácsonyi szokás is) mind csak lehetőséget jelentenek, semmiről se érezzük úgy, hogy muszáj! Ha valamelyik nem áll közel hozzánk, ne csináljuk!
A skandinávoktól is elleshetünk néhány jó szokást, amelyekkel a hosszú, sötét téli esték meghitté varázsolhatók – ezeket az ünnepi időszaktól függetlenül is bevethetjük!
Skandináv életérzés: a hygge
Ebben a kifejezésben benne vannak a szeretteink körében töltött délutánok, esték, benne van az otthon békés, meghitt hangulata, a nyugalom, a biztonság és a boldogság is, hiszen – a felmérések szerint – Európa legboldogabb népei az északiak: a finnek, a dánok, a svédek, a norvégok.
Íme, a hygge „hozzávalói.
- Gyújtsunk gyertyát! – a dánok használják el messze a legtöbbet: évente fejenként 6 kg gyertyát égetnek el.
- Szánjunk egymásra minőségi időt! Az egymásra figyelés, a beszélgetés (telefon nélkül!) családi, vagy baráti körben semmi mással össze nem hasonlítható élmény – teremtsünk rá alkalmat minél többször!
- Kellemes környezet, harmónia, egyszerűség, rend – ha jól érezzük magunkat a konyhánkban, a nappalinkban és átjár minket az otthonosság nyugalma, a biztonságérzet, rögtön közelebb kerülünk ahhoz, amit úgy is nevezhetünk: boldogság.
- Érdemes egész télen megtartanunk azokat a dolgokat, rituálékat, alkalmakat, amelyeket megszerettünk, amelyek feltöltenek – hiszen januárban, februárban is ugyanolyan jólesik gyertya mellett a beszélgetés, a forralt bor, vagy a fűszeres, meleg tea.
Ha itt az ünnep
Az ünnepnapokon, a családi, baráti összejöveteleken igyekezzünk nem túlvállalni magunkat. Nem baj, ha kevesebb féle étel van, ha nincs annyi sütemény! Inkább legyünk jókedvűek, mint tökéletes háziasszonyok, akik kimerülve rogynak le az ünnepi asztalhoz. Persze tudom, ezt könnyebb mondani, mint megvalósítani. És nyilván van, amit nem is szeretnénk elengedni, mert – úgy érezzük – anélkül nincs ünnep; ezeket a számunkra fontos elemeket tartsuk meg, hiszen a hozzánk közel álló hagyományok, a családi szokások is nagyon fontosak.
Sokszor a közös étkezések köré szerveződnek a családi ünnepek, így van ez karácsonykor is. Ha azt érezzük, hogy hajlamosak vagyunk túlhajtani magunkat: osszuk szét a teendőket. A családtagok, a vendégek hozhatnak egy-egy hozzávalót az étkezéshez (készítheti más például az előételt vagy a köretet), és tervezzük meg úgy a menüt, hogy minél kevesebb sütni-főzni való jusson a vendégség napjára. Készítsük el előző napon a levest és két nappal korábban a süteményt, a takarításba pedig vonjuk be a többi családtagot is! Jó, ha az ajándékokról szintén előzetesen meg tudunk egyezni: ne legyen túl sok, túl nagy, ne adjunk-kapjunk olyasmit, ami fölösleges, ami nem tetszik.
A közösen eltöltött időben a jó hangulat a legfontosabb, nem szerencsés ilyenkor politikáról beszélgetni vagy más kényes témát érinteni.
És az sem baj, ha nem ragaszkodunk nagyon ahhoz, amit elterveztünk, mert túlzott elvárások esetén könnyen csalódhatunk.
Ünnepek babával, kisgyermekkel
Igyekezzünk a baba, a gyerekek napirendjét tartani. Vegyük figyelembe, hogy ha az alvásidőt, a sétát sikerül is a szokott időben tartanunk, a sok ember, a megszokottnál jóval több izgalom, inger, zaj, újdonság nagyon elfáraszthatja őket. Típusfüggő, hogy egy baba mennyire terhelődik túl mind ettől – ez nem „szoktatás” kérdése, hanem adottság.
Amikor mi megyünk vendégségbe, igyekezzünk menet közben pihenőidőket teremteni; vigyük ki a gyereke- ket a levegőre délelőtt is, délután is.
És végül, de nem utolsósorban: fő a biztonság! Mindig egyeztessünk előre arról, ki figyel a gyerekekre, mert gyakran épp akkor történik baleset, ha sokan vannak a kicsik körül és mindenki úgy gondolja, hogy a másik szemmel tartja őket.
GYERMEKPSZICHOLÓGIA – Születéstől egészen 6 éves korig
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.
