Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ADHD, Asperger-szindróma. Jól ismert címkék, néhány ijesztő hangzású zavar, amely hosszú évekig tartó, bánatkövekkel kirakott utat jelent a fejlesztő foglalkozásoktól a befogadó iskola megtalálásáig az anyagi és lelki terhek miatt.
Szakértő: Zimmerer Anita gyógypedagógus
Egyre több szakember hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek a fejlődési zavarok könnyen összetéveszthetők a csecsemőkori reflexek integrációjának hiányával. Mit is jelent ez?
Egészséges csecsemőnk primitív reflexei
Ha hanyatt fektetünk egy pár napos, hetes kisbabát, előbb-utóbb látni fogunk nála egy összerezzenéshez hasonló mozdulatot: szétcsapja a karjait. Ujjunkat szorosan megmarkolja, ha a szájához, arcához érünk, nagyra tát. Ujjunkat erősen szívja. Ezek az úgynevezett primitív reflexek, azok az összetett, automatikus mozgásminták, melyeket az agytörzs irányít. A 25. terhességi hét környékén fejlődnek ki, és nagy részük a születés utáni 6. hónapra jó esetben eltűnik.
Nagyon fontos szerepük van a korai fejlődésben, de mindegyik csak meghatározott ideig hasznos. Ezt követően az ösztönös mozgások helyét az akarattal irányított mozgásoknak kell átvenniük.
Fejlődési zavar – visszamaradt reflex
A fejlődési nehézségekre utaló tünetek hasonlóak lehetnek a visszamaradt reflexek által okozottakhoz. A szenzomotoros terápiák alkalmazói szerint hatékony, jól működő terápiás megoldások segítségével derülhet ki, hogy a problémák oka a visszamaradt reflex vagy a diagnosztizált zavar.
Az idegrendszer érése egy rendkívül bonyolult folyamat, amelyre akár a fogamzás előtti tényezők is hatással lehetnek.
Az érést az anyaméhben töltött idő is befolyásolja, a születés körülményei is meghatározóak, ahogy az ezt követő fejlődési szakaszok is. Nem mindegy, hogy az egyes mozgásfejlődési fázisok mikor kezdődnek a baba életében, hogyan zajlanak, vagy esetleg miért maradnak el. Közismert, hogy a kúszás-mászás kimaradása hatással lehet a későbbiekben az olvasás-írás megtanulására.
Csecsemőkori reflexek
A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány ismertebb reflexet!
- A szopó-kereső reflex, 3-4 hónapos korig aktív, ha tovább fennmarad a gyermek nehezen tanul meg rágni, rossz artikulációval beszél, sokáig szopja az ujját, nyálcsorgás és nyelvlökéses nyelés alakulhat ki.
- A Moro vagyis az átkaroló reflex 2-4 hónapos korig elfogadható, ha tovább fennmarad, a gyermek esetleg túl érzékeny a hangokra, érintésekre, leblokkol, vagy túl hevesen reagál az őt érő ingerekre, figyelme nehezen irányítható, a szemével nehezen követi például a labdát.
- A fogó reflex 3 hónapos korig normális, ha ennél fennmarad, az a kézügyesség, az akaratlagos kézhasználat fejlődését akadályozhatja.
- A Babkin-reakció a kapaszkodó és a szopó reflex összekapcsolódását jelenti. Amikor a baba tenyerét vagy a talpát lágyan megnyomkodjuk, kinyitja a száját és szopó mozdulatokat végez. Ez 3-4 hónapos korig váltható ki, ha továbbra is jelen van, akkor talán óvodás és iskolás korban a rajzolást, írást szájmozgás, nyelvnyújtás követi.
- Az aszimmetrikus tónusos nyaki reakció: már a méhen belüli életben is jelen van, mely segíti a magzat mozgását, izomtónusának fejlődését, születése pillanatában pedig segíti az anyát a kitolási fázisban. Lehetővé teszi a szabad légzést, amikor a hason fekvő baba oldalra fordítja a fejét. Ez indítja el a mozgás, látás és a játék után nyúlás fejlődését, és a háton fekvésből induló fordulást. Akkor jó, ha 5-6 hónapos korig van jelen, azon túl gátolja a forgást, megnehezíti a járástanulást, egyensúlyi zavarokat okozhat, később a kézírásban, olvasásban és helyesírásban merülhetnek fel problémák.
Folytatás következik!
A témában ajánljuk még:
