Ha meghallod a modern szülő kifejezést, neked mi jut eszedbe? Inkább pozitív vagy inkább negatív a megítélésed ezzel kapcsolatban? És van-e egyáltalán modern szülő, vagy minden kor kitermeli az éppen aktuális „legmodernebb” szülőtípust?
Szerző: Földi Barbara élményalapú okatatástervező, társadalmi vállalkozó
Ha visszagondolok, akkor anno az én édesanyám is modernnek számított. Miért mondom ezt? Mert az éppen akkor aktuális társadalmi szokásoknak ellentmondva viselkedett. Kevéssel azután, hogy megszülettem – nem kivárva a 3 évet – visszament dolgozni. Sokat voltam a nagymamámmal.
Ha abból indulok ki, hogyan nevelkedtem és hogyan neveltek engem: én se úgy csinálom a dolgokat, ahogy az anyukám, hanem sok mindent máshogy. Természetesen ez nem meríti ki a „modernség” fogalmát, egyszerűen csak másként oldok meg ezt vagy azt, mert a körülmények is változtak. Például az elmúlt 30 évben annyi technikai és digitális változás történt, mint korábban több évszázad alatt.
Teljes jelenlét – ez is gyakorolható!
Van az életemben minden, ami mostanában „modernnek” számít: Montessori-alapok, BLW (baby-led-weaning), saját vállalkozás. Nem mentem szülési szabadságra – hiszen egyszerre 10 projekt fut. Ezzel egyidőben azonban mosható pelenkát használtam, amikor még pelusos babáim voltak, amit édesanyám sose fog megérteni – hiszen „már van eldobható”, és örüljek, hogy nem kell moshatóval fáradnom. A modern szó jelentése tehát ebben a vonatkozásban is többrétű és sokkal összetettebb, mint gondolnánk.
Ha velük vagyok, igyekszem minden zavaró tényezőt kizárni, és ott lenni velük a jelenben – bármilyen nehéz is néha. Persze nem mindig sikerül. Azt hiszem, nekem ez a legnehezebb a „modern anyaságban”: jelen lenni – minőségben. Úgy ott lenni, hogy közben nem a megírandó e-maileken gondolkodom, vagy azon, mit kell főzni holnap. A digitális eszközök nagyban megkönnyítik a mindennapjainkat, de nemegyszer akadálynak is érzem őket a gyereknevelés során.
A gyerekeimmel töltött idő: érték – ezt ismételgetem magamnak. A munka, a háztartás megvár. Hiába érzem, hogy ezek elcsépelt közhelyek, amiket mindenki ismer, nálam mégis erőfeszítést és gyakorlatot igényel az, hogy a jelenben lehessek.
A telefont, a fakanalat tedd félre!
Nekem az a legnehezebb, hogy végre leüljek a gyerekeimmel – ha ez már megtörtént, el tudom veszíteni az időérzékem és maradok velük, amíg igénylik.
5 egyszerű ötlet a minőségi időtöltésért
Légy jelen! A legjobb gyakorlat ehhez, hogy ha sétálni vagy játszótérre mész a gyerek(ek)kel, otthon hagyod a telefonodat, vagy ha magaddal viszed, nem veszed elő. Legyél a fiad-lányod mellett, ha pedig épp nem igényli
ezt, akkor csak figyeld, hogyan mozog, merre megy, kikkel beszél. Figyelheted közben magadat is, a lépéseidet, mit látsz, milyen hangokat hallasz magad körül. Vond be az érzékszerveidet is a jelenlétbe!
Kóstolj! Az egyik legegyszerűbb mindfulness gyakorlat a kóstolás – bátran próbáld ki a gyerekeddel közösen is. Ha csukott szemmel teszed, mindenre időt hagyva magadnak, még hatásosabb. Kóstolj meg új dolgokat, keress új ízeket és add meg ennek a módját. Ha nem akarsz újat kipróbálni, akkor lehet a kiindulópont a kedvenc ételed is vagy akár egy szem szőlő. Csukd be a szemed és lassan ízleld. Hidd el, meditációval érhet fel annak az egy falatnak az elfogyasztása!
Lélegezz! Tudom, ez furcsán hangozhat, mert mindannyian lélegzünk. Viszont nem mindegy, hogyan! Rengeteg légzőgyakorlat-típus létezik, melyeket érdemes megismerni és megtanulni – nem egy valamilyen mozgásformához kapcsolódik. Ha épp nincs lehetőség mozogni, néhány tudatos légzéskör (be- és kilégzés) is nagyon sokat segíthet a tudatos jelenlét megteremtésében.
Mutasd ki! Az érzéseink nagy szerepet játszanak jóllétünk alakulásában. Ám sokszor még magunk elől is elrejtjük az örömünket, hiszen „nem illik mások arcába tolni a boldogságunkat”, a bánatunk vagy szorongásunk meg „senkire nem tartozik”. Pedig az érzelmek kifejezése hozzájárul ahhoz, hogy tudatosan legyünk jelen a saját életünkben. Meg kell tanulnunk nevükön nevezni az érzéseinket. Mondjuk ki hangosan vagy írjuk le őket!
Hála A spiritualitás nem mindenkihez áll közel, és a hit is nagyon személyes kérdés. De ha a hála gyakorlatát elsajátítjuk, máris egy lépéssel közelebb kerültünk nyugalmunk megteremtéséhez. A napi szintű hálaadás lényege nem az, hogy kinek vagyunk hálásak – mert saját magunknak is lehetünk. Arról a felismerésről van szó, hogy mennyi mindent értünk el már, mennyi mindent kaptunk, és hogy mennyi mindennel járultunk hozzá a körülöttünk lévő világ szépítéséhez.
Szeretnél környezettudatosabban élni, vásárolni, főzni, takarítani? Környezettudatos tippeket találsz ÖKO különszámunkban!
WEBSHOP
