A hatékony szoptatás egyik feltétele, hogy a csecsemő megfelelően legyen mellre helyezve. A születés utáni első hetek a tanulásról szólnak, hisz míg egy újszülöttnek ösztönösen megy a szopás, addig az anyának ezt meg kell tanulnia, illetve az új anya-baba párosnak meg kell ismernie egymást, össze kell szokniuk.
Szerző: Hugyecz Marietta önkéntes szoptatási segítő
Eleinte bizony előfordulhat, hogy többször elölről kell kezdeni a mellre helyezést. Ez azt jelenti, hogy ki kell venni a baba szájából a mellet, és újra próbálni, egészen addig, amíg a pici megfelelően tapad rá, annak érdekében, hogy hatékony, továbbá fájdalom és sérülés nélküli legyen a szopizás.
Így sikerülhet!
A megfelelő szoptatási testhelyzetben a baba szája nagyon közel van az anya mellbimbójához, ennek érdekében úgynevezett szendvics-, vagy „C”-fogással is tarthatjuk a mellet. Ilyenkor 3-4 ujjal alátámasztjuk azt, a hüvelykujj a bimbóudvar felső határán van, a mellbimbótól pár centiméterre. A baba fejét a másik tenyerünkön tartjuk, ezáltal könnyebben irányíthatjuk és segíthetjük őt a mellre tapadásban.Amennyiben a pici elfordul, érdemes megérinteni az arcát a mellbimbóval, és megvárni, amíg keresőreflexe hatására az érintés irányába mozdul.
Türelmesen kell várni, újra próbálni, esetleg mondani és mutatni neki, hogyan tátsa nagyra a száját (140 fokos szögben legyen nyitott). Az újszülötteknek kiváló a szaglásuk és a bőrérzékelésük, ami segíti őket abban, hogy az anyukájuk illatát megérezve akkorára nyissák a szájukat, mintha ásítanának. Ekkor a baba tenyerünkben tartott fejét egy gyors mozdulattal a mellbimbónkhoz közel húzhatjuk (tehát semmiképp sem mi dőlünk a babára!), ezzel segítve a kicsi mellre tapadását.
Amennyiben a tapadás nem optimális, a babát le kell venni a mellről. Ha a szájzugába dugjuk a tiszta kisujjunkat és bontjuk a vákuumot, ez fájdalom- és sérülésmentesen sikerülhet. Ugyanígy lehet tenni a szoptatás befejezésekor is, amennyiben a baba nem engedi el a mellet.
Csakis kényelmesen
Optimális lehet az olyan fotel, amelynél van lehetőség a lábat is, illetve a karokat is megtámasztani, de a párnákkal, felgöngyölt takarókkal körülbástyázott ágy, kanapé is beválhat. Jó, ha az anyának az első napokban van segítsége, és szerencsés, ha be van készítve számára inni- és ennivaló, hogy még komfortosabb legyen számára a szoptatás és az együtt pihenés. Az anya az újszülöttjével lehetőleg a szoptatás teljes ideje alatt simuljon össze.
Mit is jelent ez?
- A baba mellkasa az anya mellkasa felé fordul, a testük
egymáshoz közel van (így az anya is tud lazítani). - A baba füle, válla, csípője egy vonalban van. Nemcsak a mellbimbót, hanem a bimbóudvar egy
részét is bekapja pici. - Alsó és felső ajkai kifelé fordulnak.
- Nyelve körülöleli az emlőt.
- Az orra hegye az anya melléhez ér. (Nyugalom: így is kap levegőt!)
- A baba álla is a mellhez ér, vagy nagyon közel van hozzá.
- Lassan és nagyokat szív, használva az alsó állkapcsát, füle és állkapcsa ritmikusan és tónusosan mozog, szopás közben hallhatóan nyel.
- Az anya nem érez fájdalmat.
Igény szerint
Amikor a baba nem érzi magát biztonságban, stabil helyzetben, akkor kapaszkodik – méghozzá nemcsak a kezeivel, de bizony az ínyével is, ami nagyon tud fájni és akár érgörcsöt is okozhat a mellben. Tehát a pozíció legyen ellazult, komfortos. A leggyakoribb szoptatási testhelyzetek, melyek részleteit illetően a védőnő és a szakkönyvek egyaránt felvilágosítást adhatnak: bölcsőtartás, hónaljtartás, kereszttartás, oldalfekvés, nyugágytartás. Ikrek szoptatásához további praktikus pozíciók is léteznek. A szoptatások a baba igényeihez igazodjanak, lehetőség szerint ne legyenek mérve és időponthoz kötve. Így is ki fog alakulni egy napirend, azaz egy időbeli egymásutániság. A gyakori, korlátozás nélküli szoptatás jótékonyan hat mind a baba fejlődésére, mind pedig a megfelelő tejtermelésre. Amennyiben nem indokolt, lehetőleg kerüljük a bimbóvédő, a cumi és cumisüveg használatát.
Minden információ egy helyen a szoptatásról és babatáplálásról
