Sokan úgy gondolják, felelőtlen az az anya, aki császár utáni hüvelyi szülésre készül, míg sem a hazai, sem a nemzetközi szakmai eljárásrendek nem tartják indokoltnak az újabb császárt, ha nincs különleges ok.
Mottó:
„Ha a terhes megelőző császármetszés után hüvelyi úton kíván szülni, támogatni kell elhatározásában.” – olvasható a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium utolsó érvényes szakmai protokolljában.
Szerző: Sződy Judit
Szakértő: Dr. Ujvári Attila szülész-nőgyógyász, Szent István kórház
Dr.Ujvári Attila, a Szent István Kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa azt állítja, szinte ugyanakkora lehetne az esélye a hüvelyi szülésre annak, aki előzetes császár után érkezik a szülőszobára, mint aki először szülőként érkezik. Mégis országszerte elenyésző a VBAC-k (Vaginal Birth After Caesarian – császár utáni hüvelyi szülés) száma. Ujvári doktor szerint évről évre javul a helyzet: ma már legalább sok helyen kilátásba helyezik ezt a lehetőséget, hosszú évekig még ezt sem tették.
– Szakmailag nehezen magyarázható, hogy miért ódzkodik a császár utáni hüvelyi szüléstől a legtöbb szülész és sok anya is, ha a statisztikákat és a nemzetközi standardokat nézzük. Ha a magyarországi jogi hátteret vizsgáljuk, akkor persze érthető. Az orvosok és családok közös érdeke, hogy minél több baba szülessen, és hogy az anya és a baba jól legyen. Nem az orvosok és az anyák állnak szemben, hanem a jog egyes képviselői használják ki ezt a helyzetet. Az osztályokon gyakran elhangzik: “Amiatt, hogy fölöslegesen császárt végzett, még nem ítéltek el senkit, ám elmaradt császármetszés miatt igen.” Ugyanakkor ez is változóban van, hozzám már érkezett emberjogi perben megkeresés indokolatlanul végzett császár miatt.
A hegszétválás réme
A hegszétválás esélye az összes, hatalmas esetszámú nemzetközi vizsgálat szerint nagyjából 1 százalék. Bizonyos speciális háttérrel (nagy, függőleges vagy T-alakú előzetes metszés, sokadik szülés miatt elvékonyodott méhizomzat stb.) ennél valamivel magasabb. Mivel magának a császármetszésnek is vannak kockázatai a hüvelyi szüléssel szemben, a hegszétválásra való hivatkozással teljesen elzárkózni a VBAC-től nem indokolt.
– A hegszétválás ritka szövődmény, ráadásul előzetes császármetszés nélkül is – bár nagyon ritkán – létrejöhet méhrepedés. Szerencsére vannak módszerek, amelyekkel megbízhatóan észlelhető, ha megindul ez a folyamat, és gyors beavatkozással a helyzet az esetek legnagyobb részében menthető. Hegszétválás során attól félünk, hogy a baba és a köldökzsinór a hasüregbe kerül, így a baba sérül, a legrosszabb esetben akár el is veszíthetjük. Azokon az osztályokon, amelyeken gyorsan elérhető a műtő és az aneszteziológia, a tragédia szinte biztosan megelőzhető. Császár utáni hüvelyi szülésnél indokoltnak tartom a magzat folyamatos CTG megfigyelését. És persze együtt kell lenni az anyával, minden jelzését komolyan venni. Ha két méhösszehúzódás között is éles fájdalomra panaszkodik, vagy megváltozott módon fájdalmassá válik a hangja, ha hüvelyi vérzést tapasztalunk, ha a méh összehúzódásai gyengülnek, vagy erős, rendszeres összehúzódások ellenére elmarad a méhnyak elsimulása, a méhszáj tágulása, akkor ellenőrizni kell a hasat. Ha elkezd szétválni a heg, akkor azonnal irány a műtő. De ez nagyon ritkán fordul elő.
Gyógyító szülés
Ma a „széllel szembe” többnyire elkötelezett anyák mennek, akik felkészültek, tájékozottak, tudják, mit szeretnének. Ismerik a VBAC kockázatát, de az előnyeit is és tudják, hogy a szülés lelki sebeket gyógyíthat be.
– Császármetszés után sok nő úgy érzi, hogy alkalmatlan a szülésre, pedig az emberiség hárommillió éves története során bebizonyosodott, hogy az embercsecsemő képes megszületni. Sok nő mesél arról, hogy VBAC után érezte magát teljes értékű nőnek. A jelenlévő apa számára is elemi élmény, ha úgy szervezzük meg a szülést, hogy azt ne orvosi eseményként élje át. A császár utáni szülés begyógyít bizonyos lelki sebeket, a család szívesebben vállal további gyerekeket. Ha az a cél, hogy a népesség gyarapodjon, komolyan újra kell gondolni a szülészeti gyakorlatot. A császármetszési arány emelkedése csökkenti a születésszámot. Egyrészt a nők a kudarcélmény miatt tartanak az újabb terhességtől, másrészt sok orvos és sok anya hiszi, hogy háromnál több császár már nagyon veszélyes, így nem születik meg a negyedik gyerek.
Nagyon fontos lenne átértékelni a császármetszéshez való hozzáállást, hiszen a császár nem egyszerűen alternatívája a hüvelyi szülésnek. Teljesen más folyamatok zajlanak az anya és a baba szempontjából is. A császármetszés kockázatos hasi műtét, a felépülés is lassabb. Abba kevesen gondolnak bele, hogy a műtét után nagyobb az esélye a vetélésnek, komplikáltabb lehet a terhesség és a következő műtét is. Összenövések keletkezhetnek a kismedencében, ami megnehezíti a következő műtétet, ráadásul állandó kellemetlenséget, fájdalmat okozhatnak az anyának. A kisbaba is jobban jár, ha „hagyományos módon” születik. A szülőcsatornán való áthaladás olyan folyamatokat indít be, amelyek a légzés, a keringés stabilitását biztosítják, sőt, csökkentik a fertőzés veszélyét is. Hüvelyi szülésnél a méhen belül esetleg a tüdőbe került mekóniumos magzatvíz a kismedencén való áthaladás során sokkal nagyobb mértékben kipréselődik a tüdőből, így szinte sosem fordul elő a mekóniumos magzatvíz belélegzéséből kialakuló veszélyes szövődmény, császármetszésnél azonban igen. Hüvelyi megszületés során a baba az anya testének mikroorganizmusaival találkozik először, ez az első napokban is jelentős védettséget okoz, de az egész későbbi életminőségre hatással van.
Így készülj!
A császármetszés lelki és testi változásokat okoz. Az anya a következő szülés előtti időszakban dolgozhat azon, hogy kész legyen a hüvelyi szülésre. Ujvári doktor szerint az anya sokat tehet a sikerért.
– Az első és egyik legfontosabb a lelki felkészülés. Ehhez mi, a szülészet munkatársai is hozzájárulhatunk azzal, hogy bizalmi kapcsolatot építünk ki a családdal, sokat beszélgetünk, és komolyan vesszük érzéseiket, igényeiket. Természetesen elsősorban az anya érintett, fontos tehát, hogy ő feldolgozza az előző szüléssel kapcsolatos érzéseit, így nem kell majd a vajúdás és a szülés alatt a rossz emlékekkel küzdenie. Fontos, hogy higgyen benne, hogy képes szülni. És ugyanilyen fontos, hogy ha végül újra császármetszésre kerülne sor, ezt el tudja fogadni. A szülésfeldolgozáshoz a Perinatus Alapítvány munkatársait szoktam javasolni. A lelki felkészítés része, hogy a szülőkben tudatosítsuk, hogy számtalan ember kétségbe fogja vonni, hogy jól döntöttek-e. Rémisztgetni fogják őket és megpróbálják megingatni elhatározásukban.
A fizikai felkészülés fontos része a mozgás, az egészséges táplálkozás, a stresszcsökkentés. Minden anyának ajánlom a mozgást, legalább a terhestornát, kell a jó erőnlét. És az is fontos, hogy ne hízzon sokat, ezzel együtt a baba se nőjön meg túlságosan. Mindenkinek ajánlom, hogy fogyasszon kevesebb szénhidrátot. Ezt nem szabad diétának tekinteni, fogjuk fel inkább úgy, mint az egészséges életmód szerves részét.
Türelem és figyelem
Sok anya szerint az orvos legfontosabb tulajdonsága a türelem. Szerencsére egyes szülészek újra felfedezik, hogy a szülésnek nem kötelező 6-8 óra alatt lezajlani. Ez VBAC esetén is érvényes, azzal kiegészítve, hogy a szokásosnál szorosabb megfigyelésre van szükség.
– Nem könnyű megoldani, hiszen azt sem szeretnénk, hogy a jelenlétünkkel zavarjuk az anyát. Igyekszünk a háttérből figyelni. VBAC esetén a protokoll szerint folyamatosan kell használnunk a CTG-t, de ez nem korlátozza az anyát a mozgásban. Pusztán a CTG jelei alapján nem rohanunk azonnal műtőbe. Tudjuk, hogy teljesen normális, ha vannak rosszabb szakaszok. Pont ilyenkor tegyük ki a babát a császármetszés stresszének? Úgy szoktam mondani, hogy a méh a legjobb inkubátor, a magzat méhen belüli regenerálása lehetséges, lehet, hogy elég hozzá, hogy az anya megváltoztassa a testhelyzetét. Megkérem az anyát, hogy feküdjön az oldalára, legtöbbször pusztán a testhelyzet megváltoztatásától is javul a magzati szívfrekvencia. Előfordul, hogy pusztán attól rossz a CTG, mert az anya nem ivott órák óta. A folyadékpótlás és a jó vajúdási pozíció csodát tehet! Figyelnünk kell a tágulást és az összehúzódásokat, az anya hangjait, a fájdalomra utaló jelzéseket, és az előzetes heget rendszeresen meg kell vizsgálni, tapintással vagy ultrahanggal. Ritkán, de szükség lehet szülésindításra, oxitocinos támogatásra vagy epidurális érzéstelenítésre. A hiedelmekkel ellentétben egyik eljárás sem tilos, ha ésszel alkalmazzuk, és a türelem és a figyelem továbbra is fennáll, az anya és a baba biztonságban van. A kitolás testhelyzetét nem kell megszabnunk, ha minden jól megy. Szülés után viszont elengedhetetlen a „betapintás”, vagyis a heg belső ellenőrzése. Ezután már a legfontosabb, hogy a baba és az anya összebújhasson, a család együtt örülhessen a kicsinek.
