A fiatal párok életére és jövendő éveire nagy hatással vannak a családi mintáik. Mind tudatos, mind tudattalan, ösztönös, rejtett szinten. Számos dologban követjük szüleink, nagyszüleink életét, az ő hiedelmeiket, életigazságaikat visszük tovább. Akkor is hatással vannak ránk, ha épp az ellenkezőjét szeretnénk.
Szerző: Szále Kata mentálhigiénés szakember
A múlt
A szüleink, nagy szüleink, őseink tudását, élettapasztalatát sokszor megkérdőjelezhetetlen igazságként fogadjuk el. A családi történetek, a régmúlt eseményei nagyobb hatással vannak ránk, mint hinnénk. Ez évszázadokig magától értetődő és hasznos tudás volt, ám ha ezek között a hiedelmek között van, ami akadályoz minket a boldogulásban, a harmónia megtalálásában, ha úgy irányítja észrevétlenül a döntéseinket, ahogyan az nem minket szolgál, akkor érdemes a mélyére nézni. Az újra és újra elmesélt családi „legendák” és az elhallgatott, tabusított történetek egyaránt hatnak ránk.
Milyen örökséget kaptunk?
Fontos egy pár életében, amikor összehangolják vágyaikat, közös jövőképet építenek – ez a családtervezés első tudatos lépése. Ám a tudattalan dolgok is működnek: magunkkal hozzuk szüleink párkapcsolati mintáját. Jó ez a minta, vagy másképp szeretnénk?
A mindennapok
A szülők, nagyszülők életében milyen volt a munkamegosztás: csak a nő végezte a házimunkát és a gyermekek ellátását, nevelését? Hogyan hoztak döntéseket: megbeszélték a dolgokat, vagy területenként más volt a felelős? Esett már minderről szó köztetek? Ti hogyan szeretnétek a közös életetek során?
Családi szokások – családi ünnepek
Nálatok régen milyen volt a vasárnapi ebéd, a karácsony, a születésnapok, a nyaralás? Kinél hogyan tartották az ünnepeket? Ha másként szoktátok (erre van a nagyobb esély), akkor nektek közösen kell kialakítanotok a szokásaitokat, megteremtenetek a saját hagyományaitokat. Beszélgettetek már erről? Befolyással van ránk a kimondott, vagy kimondatlan elvárás a szüleink felől: „Mi ezt nem így csináltuk!” – Ez vajon hogyan hat ránk?
Egy gyermek, hány gyermek?
A karrier miatt gyakran toljuk ki a gyermekvállalás időpontját, ami több dologra is hatással van. Nem utolsó sorban arra, hogy lesz-e gyermekünk, vagy hány gyermek születik. Gyakran figyelhető meg a mintázat: az egykeként felnőtt nő, egy gyermekkel tervez. Bár nyilvánvalóan hatnak egymásra a felek, hiszen, ha a pár egyik tagja nagycsaládban, de legalább egy testvérrel nőtt fel, akkor változhat a közös kép. Ahogyan a saját élmények is: milyen volt például három testvér mellett felnőni?
A gyermekek száma nagy hatással van a családra. Magyarországon a vágyott gyermekeknél jellemzően kevesebb születik meg. A közös jövő eltervezése, a vágyak és az élet fordulatai persze nem mindig fedik egymást. Érdekes adat az is, hogy a babák közel fele váratlanul érkezik – itt is nagy szerepe van a családi értékrendszernek, hitnek: hogy a nem tervezett, új családtagot hogyan fogadják, elfogadják-e?
Szerepek
Erős lehet az a minta, amit a szerepek kapcsán magunkba szívtunk. Az évezredes női minta, a nőiség fontos része, hogy a családról, a gyermekekről az anya gondoskodik, ám amióta „férfiként” állunk helyt a munkában és az élet minden más területén is teljesítenünk kell, elbillent az egyensúly. „Este jó, este jó, este mindig jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó… Ki emel, ki emel, ringat engemet? … Anya ül, és ott ülök az ölében én.”
Persze nem mindenki éli meg feladatként, a főzés, „az etetés”, sok nő számára a szeretet kifejeződése is: „szer-etet”, és valódi örömmel tesz ételt az asztalra. Ám, ha betegen, fáradtan, a gyermekágy alatt,… stb. is kizárólag az ő dolga gondoskodni az ételről, az nem biztos, hogy jó. Illetve abban az esetben is fontos újragondolni a dolgot, ha a nő nem szívesen, nem örömmel főz nap, mint nap. Tipikus kép: a nő munkából hazaérve az otthoni teendőket végzi, míg párja lehuppan egy üveg sörrel a tévé elé – ez lenne a dolgok rendje? Talán gyermekként ezt láttuk otthon, de mi másképp fogjuk csinálni…? Ám ez a meggyőződés sejlik a mögött is, amikor egy „modern” férfi, úgy fogalmaz: „Segítek neked!” Ha a közös otthon teendői közösek, akkor az, ha bekapcsolódik maga is, miért volna segítség?
„Suba subához, guba gubához”
Tartja a régi mondás, ami, ugyebár annyit tesz, hogy a hasonló társadalmi helyzetű, hasonló karakterű, hasonló családból származó férfi és nő illik egymáshoz. Régen elvárás volt eszerint házasodni. Az anyagiakhoz fűződő viszonyunkat is nagyban otthonról hozzuk. Ma – a mi világunkban – persze ez már nagyon távoli, ám feltétlenül érdemes és érdekes lehet ha a két család pénzhez való viszonyulását összehasonlítjuk.
Bizonyos tekintetben azonban ma is működik a „suba subához…” elv: szociológiai kutatások szerint a házasságkötések nagy számában megjelennek hasonlóságok, egyezik például a két fél vallási hovatartozása, iskolázottsága, a két család társadalmi státusza.
Harmóniára törekvés
Meglehet, a családi dinamika, az otthon légköre, a főbb értékek is különböztek a pár tagjainak családjában. A hozott minta itt is meghatározó: az egyiküknek természetes az, amit a másik nem is ért. Amikor egy pár elhatározza, hogy másképp fog élni, mint a szülei, akkor nincs könnyű dolga. Ám ma már sok segítséget kaphatunk abban, hogy átírjuk a viselkedés mintákat, ne adjuk magunk is tovább a rossz örökséget.
Fontos időt szánni a beszélgetésekre, a közös jövő megálmodására, a tervek összehangolására, egymás meghallgatására, a kompromisszumok megtalálására.
Az írást teljes terjedelmében megtaláljátok könyvünkben:
CSALÁDTERVEZÉS-BABATERVEZÉS könyvünkben minden fontos kérdésre választ adunk a családalapítás előtt állóknak és családbővítést tervezőknek, sok-sok hasznos információval kiegészítve.
