Ildi eredetileg csak egyetlen szezonra érkezett Ciprusra dolgozni. Soha nem gondolta volna, micsoda életre szóló kaland lesz ebből! Cikksorozatunk mostani részében az ő történetével ismerkedhetünk meg.
Szerző: Pákhné Fekete Alexandra újságíró
Aki elutazik Ciprusra, azonnal beleszeret. A Földközi-tenger keleti részén található ez a mesés sziget, mely a legendák szerint egykor Aphrodité, a szerelem istennőjének otthona volt. Ahogyan a legtöbben, akik Ayia Napára érkeznek, Ildi is dolgozni jött Ciprusra 15 évvel ezelőtt. Egy barátnőjével érkezett, és csak egy szezont tervezett, mit sem sejtve arról, hogy itt fog rátalálni a nagy szerelem.
Egy pizzériában helyezkedett el, későbbi férjével egy étteremben ismerkedett meg. A fiú 3 hét beszélgetés után randira hívta, és attól a naptól kezdve egy párt alkotnak.
Ez egyáltalán nem volt tervezett esemény, Ildi már a hazautat szervezte, és a párjával azt sem tudták, hogyan szeretnék folytatni a kapcsolatukat. De végül minden egyszerűen és nagyszerűen alakult, a magyarországi nagyszülők is jól fogadták a váratlan hírt.
Várandósan, idegen földön
Ildi először fel sem fogta, hogy kisbabát hord a szíve alatt, minden olyan hihetetlen volt és olyan gyorsan történt, hogy egyáltalán nem volt felkészülve az anyaságra. Az, hogy Cipruson telepedjenek le, magától adódott. A várandósság alatt a párja szüleihez költöztek, akiktől végig rengeteg támogatást kaptak: hozták-vitték őt az orvosi vizsgálatokra, főztek rájuk, segítettek Ildinek beilleszkedni a családba. Az esküvőre 7,5 hónapos várandósággal került sor. A 9 hónap hamar elrepült, bár volt közben néhány izgalmas pillanat: egy kis vérzés miatti rövid kórházi tartózkodás, 7 hónaposan egy szerencsés kimenetelű autóbaleset, és egy fogászati látogatáson történt ájulás.
Ildi csak a párja édesanyjának segítségével készült a szülésre, nem olvasott könyveket, nem bújta az internetet, nem tájékozódott a lehetséges komplikációkról. Örömmel figyelte a testében zajló változásokat, és talán fel sem fogta, hogy egy idegen országban, a családjától és barátaitól távol készül a gyermekvállalásra. Csak utólag érezte, milyen bátorság kellett hozzá, hogy fejest ugorjon az új helyzetbe, és hogy lelkileg milyen erősnek kellett lennie ahhoz, hogy egy éven belül ennyi változást átéljen.
Ildi állami kórházba járt terhesgondozásra, és ott is szült, mivel akkoriban magánkórházban erre csak fizetős formában, ráadásul elég magas összegért lett volna lehetősége.
A vizsgálatot mindig az éppen rendelő nőgyógyász végezte. Minden ellenőrzés alkalmával ultrahangvizsgálat is történt, a genetikai ultrahangra pedig a negyedik hónapban került sor. Fogászati ellenőrzés, vércukor-vizsgálat az ő esetében nem volt. Mivel pedig akkor még nem tudott görögül, a legtöbb orvos csak a férjével beszélgetett.
Szülés az állami rendszerben
Cipruson magas a császármetszések aránya, a nők többsége ezt a szülésformát választja. Ildi szeretett volna természetes úton, és ez mindkét esetben sikerült is neki (14 hónap különbséggel két gyönyörű fia született). Mindkétszer gyorsan zajlott a szülés (4,5 és 4 óra alatt). Születésház Cipruson nincs, az otthon szülés, vagy bába, dúla jelenléte nem jellemző, nem lehet vízben szülni, vagy alternatív, vajúdást könnyítő eszközöket használni.
Az első vajúdáskor Ildi mellett lehetett a férje és az anyósa is, akik nagy segítséget jelentettek számára, a család többi tagja a kórházi folyosón várakozott, az ő szülei, barátai pedig Magyarországon drukkoltak az új kis családtag érkezéséig. Fájdalomcsillapítót nem kapott, csak egy oxigénmaszkot, amelynek azonban semmilyen hatását nem érezte.
Az első szülést meghatározó, ám nem feltétlenül minden pillanatában pozitív élményként élte meg. Amikor a baba feje kibújt, mindenki aggódó arccal kérte, hogy nyomjon tovább, ugyanis a pici nyakára volt tekeredve a köldökzsinór. A csöppség nem sírt fel, 5-ös Apgar-értéket kapott, és a hirtelen kirántás miatt vállficammal született. Szerencsére egészséges lett, sőt, kétnaposan hason fekve felnyomta a kis fejét, aminek az egész szülészet csodájára járt.
Ildi elég sok vért vesztett a szülés során, 1-2 napig csak segítséggel tudott mosdóba menni, és infúziót is kapott. A második szülése során már sokkal jobban érezte a folyamatot, és bár ez alkalommal – mivel éjszaka volt – a férje nem lehetett mellette a vajúdás alatt, de egy támogató orvos és ápolónő segítségével minden rendben zajlott.
Gyermekágyi napok
Ildinek kezdetben nem ment könnyen a szoptatás, elzáródtak a tejcsatornák, belázasodott, a kórházban nem kapott támogatást, de a férje nagymamája segítségével első gyermekét végül 5, második gyermekét 4 hónapos koráig sikerült szoptatnia. Az első szülés után 5 napot, a második után 3 napot kellett a kórházban maradnia. Az első alkalommal, kezdő anyaként nem ment neki zökkenőmentesen a babázás, az etetés, altatás és pelenkázás, de aztán mindenbe gyorsan beletanult.
Mivel a párja szüleinél laktak, a rokonság sok segítséget nyújtott a gyermekek ellátásában. Ildi szülei később pár hétre Ciprusra utaztak, hogy az újdonsült anyukát személyesen is támogathassák.
A gyermeknevelés kihívásai mellett Ildinek az idegen kultúrába is be kellett illeszkednie, így az első néhány év igen intenzív volt számára.
Cipruson régen szokás volt, hogy az anyának és a gyermeknek a házban kellett maradnia a gyermek életének első 40 napjában. Ez a szokás manapság már nem él mindenhol, de a 40. napon minden újdonsült anyukának templomba kell mennie a csecsemővel. Amikor végre megtehetik az első sétát a szabadban, mind az anyák, mind a gyermekek kék szemet (ahogy ott nevezik: „evil eyes”-t vagy „mátit”) viselnek – ez egy kis kék gyöngy, benne egy fekete ponttal, amely szemet formáz, és a ruhák alá, a babakocsiba, illetve a kiságyba rejtik, hogy védjen a gonosz pillantásoktól.
Vissza a munkába
Ildiék környékén nem volt baba-mama klub, és Cipruson a nők jellemzően szülés után 4-5 hónappal visszamennek dolgozni. Ildi akkor állt újra a munkába, amikor a kisebbik fia 9 hónapos lett. Gyes vagy gyed nincs, csak egy egyszeri állami támogatás, valamint a gyermek 18. életévéig évente egyszer családi pótlék.
A piciket általában magánbölcsibe adják, óvodába 3 éves korukban kerülnek. 6-12 éves korig általános iskolába, 12-18 éves korig középiskolába járnak a gyerekek.
Ildi az első években, szezonban Ciprus egyik kedvelt üdülőhelyén dolgozott, a téli hónapokban azonban munka nélkül volt. Most már egy élelmiszerboltban dolgozik egész éves állásban, abban a faluban, ahol élnek. A szerelem szigetének is nevezett Ciprus, ahová a fiatal lány szerencsét próbálni utazott, immár a családja otthonává vált.
Szeretnél környezettudatosabban élni, vásárolni, főzni, takarítani? Környezettudatos tippeket találsz ÖKO különszámunkban!
WEBSHOP
