Napjainkban egy átlagos városi gyermek idegrendszere tizedannyi mozgásos és egyensúlyi ingerhez jut fejlődése során, mint a 20-30 évvel korábbi gyerekeké. Nem kétséges, hogy ez szorosan összefügg a tanulási zavarok, a megkésett mozgás és -beszédfejlődés egyre növekvő számával.
Szerző: Zimmerer Anita gyógypedagógus
A 60-as évek óta közismert tény, hogy a mozgásélmények segítségével épülnek ki a gyermek agyában azok az idegpályák, amelyek a bonyolultabb értelmi működéseket segítik. Ilyen figyelem, a viselkedés, az írás, az olvasás. Mozgás közben, az agyat érő impulzusok nyomán a kicsik megtapasztalják testük határait, képessé válnak a térben való tájékozódásra, egyensúlyi és érzékszervi ingerek hatására érlelődik az idegrendszerük.
Kóros mozgáshiány, kevesebb élő mese
A korábbi generációk finommotorikája jobban fejlődött – ők nem játszottak fejlesztő játékokkal, viszont megtanultak cipőt kötni. Életüket a valóság irányította és nem a letölthető appok. Mindemellett egyre kevesebb élő, fejből mondott mesét kapnak a mai gyerekek, így figyelmi fókuszuk nehezebben, vagy egyáltalán nem válik tartóssá.
Az atipikus fejlődés rizikói
A normálistól eltérő fejlődés rizikófaktorai közé sorolhatók a terhesség vagy a szülés során fellépő problémák is: koraszülés, túlhordás, farfekvés, veszélyeztetett terhesség, oxigénhiányos állapot. Bármelyik esetén érdemes figyelni a korai előjelekre.
Fontos jelzés lehet, ha a beszéd nem indul meg lányoknál 2 éves, fiúknál 2,5 éves korig: ez esetben a beszédfejlődés megkésett vagy nem zavartalan.
A finommotorika fejlődésének elmaradására utalhat, ha a gyermek legkésőbb óvodáskorára nem tudja megfogni az ollót, a ceruzát, ha nem tud galacsint gyúrni az ujjaival, ha a rajzai felismerhetetlenek, illetve ha már a korai időszaktól nem szívesen rajzol.
Az egyensúlyi éretlenség jele lehet, ha nem szeret hintázni, mászókázni, ha tériszonya van, ha nem jól egyensúlyoz.
A szenzoros zavarral küzdő gyermekek túlzottan érzékenyek, kerülik az ingereket. Nem szeretik, ha hozzájuk érnek, zavarja őket a ruhában lévő címke, nem szívesen homokoznak, mert zavarja őket, ha piszkos lesz a kezük. Ezek a gyerekek kerülik a taktilis (tapintási) ingereket vagy éppen a nagyon szélsőségeseket keresik.
Gond lehet? Forduljunk mielőbb szakemberhez!
Persze azt, hogy a kicsi fejlődése nem tipikus, csak akkor veheti észre időben a szülő, ha rendszeresen elmegy mozogni a gyermekével, ha foglalkozik vele. Az együtt átélt élmények során a gyanús jelekre felfigyelve pedig azzal segíthet, ha időben szakemberhez fordul. Inkább történjen egy felesleges vizsgálat, mint hogy ne kapjon segítséget idejében az arra rászoruló kisgyermek
Az érésbeli lemaradásokat, a funkciók fejletlenségét nagyon jól lehet kezelni megfelelő mozgásterápiák alkalmazásával, melyek közül ma már nagyon sokféle elérhető. Ezek mind az idegrendszer éretlenségén igyekeznek segíteni annak érdekében, hogy megelőzzék a későbbi tanulási, részképesség-, figyelem- és magatartászavarokat.
Babakorban is alkalmazható terápiák
Már babakorban eredményesen alkalmazható a Katona-féle módszer, mely nagymértékben az otthoni egyensúlyi rendszer stimulálására épül a kisbaba tornáztatásával, az elemi mozgásminták előhívásával.
A Dévény Anna által kidolgozott manuális terápia során a szakember a baba izomzatának stimulálásával éri el a kívánt eredményt, korrigálva az izomtónus zavarait, a mozgásfejlődést a helyes irányba terelve, hogy megelőzze a későbbi problémákat.
Az Ayres-terápia lényege, hogy egyensúlyi és érzékszervi ingerekkel segíti a szenzoros intergráció megfelelő alakulását, fejlődését.
Hasonló elv alapján működik a tervezett szenzomotoros tréning (TSMT) is, amely mozgásos feladatok révén stimulál és normalizálja a kéreg alatti folyamatokat. Ez enyhébb esetekben kis csoportos formában zajlik, nagyobb elmaradás esetén egyéni foglalkozások keretében.
Az Alapozó terápia lényege hogy a gyermek szakember irányítása mellett megfelelő sorrendben újra végigjárja a mozgásfejlődési állomásokat, és a pontosan kivitelezett mozdulatokat gyakori ismétlésekkel rögzíti.
Ne feledjük: bármely területről legyen is szó, a babák esetleges atipikus fejlődése először talán ijesztő lehet, megfelelő és időben alkalmazott terápia segítségével azonban jól korrigálhatók az elmaradások.
LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE Könyvünkben a gyermek fizikai, érzelmi és értelmi fejlődés útját követjük nyomon a születéstől egészen 6 éves korig
