Mit szólnál, ha valahol egy színes szórólapot nyomnának a kezedbe a következő szöveggel: “Ketyeg a biológiai órád, de szeretnél még néhány gyermektelen, szabad évet, hogy a karrierednek élhess? Felkészületlennek érzed még magad az anyaságra, de félsz a különféle genetikai elváltozások növekvő kockázatától? Fagyaszd le fiatal petesejtjeid még ma, hogy amikor eljön a számodra alkalmas idő, visszakaphasd őket és egészséges kisbabát szülhess belőlük!”
Károlyi Nati cikke
Futurisztikusan hangzik? Bizonyos nyugati országokban már létező lehetőség az egyéni kérésre történő petesejtfagyasztás és megőrzés, mint fizetős szolgáltatás.
Ab ovo – Kezdjük a tojással!
A petesejt fagyasztás tulajdonképpen nem újdonság. Az első így fogant emberi várandósságot a szakirodalom szerint 1986-ban dokumentálták. Az eljárás eredeti célja azonban nem a családalapítás késleltetése volt, hanem hogy azoknak a nőknek biztosítson lehetőséget az anyává válásra a jövőben, akiknek termékenységük csökkenése vagy elvesztése forog kockán – például egy kemoterápiás kezelés miatt. Magyarországon jelenleg kizárólag ilyen és ehhez hasonló esetekben ajánlják fel a petesejtfagyasztás lehetőségét, és csupán egyetlen várandósság és szülés ismeretes fagyasztott petesejtből.
– A gyakorlatban a folyamat úgy zajlik, hogy némi tüszőstimuláló kezelést követően a beavatkozást vállaló nő petefészkeiből érzéstelenítés mellett leszívják a szakemberek a petesejteket.- magyarázza Lepesi- Benkő Réka molekuláris genetikus és dúla – az oocyták magas víztartalmú sejtek, amik jól reagálnak a folyékony nitrogénnel történő mélyfagyasztásra. Később ezeket a sejteket felengedik, majd a partner hímivarsejtjeivel in vitro megtermékenyítik, így a nő nem a petesejtjét kapja vissza, hanem gyakorlatilag a kész babát zigóta állapotban.
Fagyasztás, mint szolgáltatás?
Már létezik olyan német cég, ami a petesejt fagyasztást és tárolást minden ezt igénylő nő számára elérhetővé teszi – természetesen nem borsos ár ellenében. Szolgáltatásukat olyan nőknek ajánlják, akiknél a családi kórtörténetben előfordult korai menopeuza, akiknek valamilyen orvosi indok miatt indokolttá válhat petefészkük eltávolítása a közeljövőben, olyan munka helyen dolgoznak, ahol magasfokú környezeti ártalomnak pl. dohányfüstnek vagy röntgensugárzásnak vannak kitéve, valamint mindazoknak, akik tudatosan csak 38 éves koruk után szeretnék világra hozni az első gyermeküket. Ettől a kortól ugyanis egyre alacsonyabbnak tartják a spontán teherbeesés esélyét a szakemberek.
Erre a lehetőségre több cég is lecsapott. Egyes külföldi munkahelyek állják az eljárás költségét női dolgozóik számára. A nő évtizedekig képes így a férfiakkal egyenlő bérért , napi 8-10 órás műszakban is dolgozni, férfi kollégáival egyenlő esélyekkel száll ringbe az előléptetésekért, a cégnek pedig megbízható munkaerőt jelent, aki nem rohan haza vacsoraidőre, és rendelkezésre áll az iskolai szünetek idején is. Mindenki nyer vele. Vagy mégsem?
Járatlan út
– Alapvetően jónak tartom, hogy ez az eljárás lehetőséget ad vér szerinti gyermekek vállalására egy olyan életszakaszban is, amikor ez másként nem történhetne meg. Petesejt donáció szempontjából is nagy előrelépést jelenthet ez a technológia. – fejti ki véleményét dr. Joó József Gábor szülész-nőgyógyász, klinikai genetikus szakorvos
– Tény, hogy az életkor előrehaladtával az ivarsejtek minősége romlik, ami a genetikai módosulások kockázatát is növeli. Ugyanakkor nem tudni, hogy a fagyasztás és a felengedés általi roncsolódás veszélye mekkora. Magyarországon is egyre későbbre tolódik a gyermekvállalási életkor. Ennek társadalmi szempontból számos előnye van: a szülők nagyobb anyagi biztonságot tudnak teremteni, és érettebb személyiségként alapítanak családot. Orvosi szempontból viszont többletfeladatot jelent egy idősebb kismama gondozása. Számos kórkép, köztük a terhességi diabétesz, valamint magas vérnyomás gyakrabban fordulnak elő idősebb anyai életkorban.
Informált döntés vagy illúzióképzés
Az amerikai és német független szakemberek egyelőre nem győzik hangsúlyozni etikai állásfoglalásukban, hogy még nem áll rendelkezésre elegendő tapasztalat, a tudományos következtetések levonására. Egyelőre viszonylag kevés baba született fagyasztott petesejtből, és nem is telt el még annyi idő, hogy megbízható, hosszútávú utánkövetéses vizsgálatokat lehessen folytatni ezekről a gyerekekről. Ráadásul bármennyi petesejtet is fagyasztanak le, nincs rá garancia, hogy sikeres lesz a megtermékenyítés, illetve a beültetés. Negyven éves kor felett ugyanis a mesterséges megtermékenyítések csupán tíz százaléka vezet végül szüléshez.
– Érzelmileg hatalmas biztonságérzetet adhat sokaknak a szociális célú fagyasztás – véli Lepesi- Benkő Réka – Felszabadító lehet a tudat, hogy van idejük megtalálni a megfelelő partnert és apát, de vonzó lehet azok számára is, akik nagy mértékű fizikai vagy érzelmi stressz alatt élnek, illetve végzik a munkájukat. Kérdés, hogy ez a biztonságérzet mennyire megalapozott, hiszen semmi garanciát nem ismerünk arra, hogy a fagyasztott petesejt genetikai állománya sérülésmentesen vészeli át az eljárást, mint ahogy abba sincs beleszólásunk, hogy milyen lesz az adott sejt életképessége, illetve kérdés az is, hogy a leendő anya alkalmas lesz-e gyermekének kihordására. Magánemberként úgy gondolom, van olyan élethelyzet, amikor ennek a lehetőségnek helye van. De nem tartom általános érvényű megoldásnak minden olyan nő számára, aki csak negyven éves kora körül tervezi a gyermekvállalást.
Az elveszett biztonság nyomában
Minden innováció gyökere egy emberi igény. Sokszor hallani, hogy a bizonytalanság korát éljük. A szülővé váláshoz biztonságra van szükségünk. Ki kell alakítanunk a megfelelő fizikai és érzelmi fészket, hogy bizalommal nézhessünk a változások elé. Ugyanis a családalapítás elkerülhetetlenül fejesugrás a kiszámíthatatlanságba. Ez mindig is így volt. Ami változott az idők folyamán a nyugati világban, az a szülők társadalmi elismerése és támogatása. Az anyagi biztonság a hagyományos falusi társadalmak korában sem volt nagyobb, mint manapság. Érzelmileg azonban talán mégis könnyebb volt a családalapítás terhe. A gyermekvállalást az emberélet egyik legfőbb feladatának tartották, így a fiatal szülők egész közösség támogatását élvezhették. Ma ehhez képest a társadalom csak elvárásokat támaszt az emberek felé, akik teljes mértékben magukra vannak utalva a feladataikkal.
A nőjogi mozgalmak óriási eredménye, hogy ma már léteznek alternatívák a női életutak tekintetében. A választás valódi szabadsága azonban csak akkor valósulhat meg, ha minden nő egyenlő támogatásban részesülhet függetlenül attól, hogy a felnőttkor küszöbét épphogy átlépve, vagy a technika vívmányai segítségével a reproduktív életszakasza utolsó éveiben válik anyává.
