Manapság gyakran hallhatunk a bélflóráról, akár reklámokban is – de tudjuk-e pontosan, mi is az? Hogyan alakul ki és milyen szerepet lát el? Miért okoz gondot, ha az egyensúlya felborul?
Segítő baktériumok
Az emberi test minden felületén mikroorganizmusok hatalmas tömege él. Több van belőlük, mint ahány sejt a szervezetünkben. Egy felnőtt esetében a mikrobák összsúlya 1-2 kg. A köztük található 500-1000 fajta baktériumból nagyon sok jótékony hatású; egy részük a bélrendszer falán él.
Más mikroorganizmusokkal együtt ezek alkotják a bélflórát.
Csecsemők és a bélflóra
Mielőtt a baba megszületne, a bélrendszerében még nem találhatók baktériumok. Ezek megtelepedése akkor kezdődik, amikor a szülőcsatornán áthalad, lélegzeni kezd, majd szopik, illetve különböző tárgyakat a szájába vesz. Császármetszés esetén, mivel a gyermek nem a szülőcsatornánát érkezik, a megfelelő bélflóra kialakulása lassúbb, és összetétele is eltérhet az optimálistól.
Az újszülöttek és a csecsemők bélflórája kevésbé változatos összetételű, mint amilyen később lesz; sokkal jelentősebb szerepet kapnak benne a bifidobaktériumok. Az ebben az életkorban optimális bifidobaktérium-túlsúlyt a szoptatás teremti meg, ezért a baba bélflórájának állapotát jelentősen befolyásolhatja az, ha nem anyatejet, hanem tápszert kap.
Probiotikumok
Az egyensúlyi helyzet visszaállításához hasznos lehet a probiotikumok szedése, melyek élő mikroorganizmusokat tartalmaznak: jótékony baktériumokat, illetve ezek spóráit. A már vegyes táplálkozású kisgyermekeknél a fermentált zöldségek (például a savanyúkáposzta, a kovászos uborka), illetve a natúr joghurtok, kefírek fogyasztása is célravezető lehet.
Ajánljuk még a témában:
