Egyre nagyobb számban élnek köztünk autista emberek, az utóbbi időben növekedett az autista gyermekek száma is. Mi lehet ennek az oka? Melyek azokat a tünetek, amelyek autizmusra utalnak?
Szerző: Zimmerer Anita pszichopedagógus
Abban, hogy ma egyre több autistáról tudunk, szerepet játszhat a pontosabb diagnosztikai eszközök használata és számos környezeti tényező is. Kutatások szerint a levegőszennyezés, a vegyi anyagok fokozott jelenléte összefügghet az esetszámok növekedésével. Kisbabáknál az alacsony születési súly is jelenhet magasabb autizmuskockázatot, akárcsak a terhesség alatti stressz és a koraszülés.
Néhány általános tünet
A tipikus fejlődésű kisbabák, gyermekek a korai szakaszban a megfelelő időben elérik azokat a „mérföldköveket”, amelyek nélkülözhetetlenek a további zavartalan fejlődéshez. Ám vannak lassúbb fejlődési ütemmel, ké-
sedelemmel élő babák is, közülük világszerte körülbelül százból egynél fordul elő autizmus. Ennek a jeleit a legkorábban 6-12 hónapos korban lehet észrevenni.
Ha ezekre a kérdésekre negatív válaszokat kell adni, felmerülhet az autizmus gyanúja.
Lehet, hogy az érintett baba nehezen vagy egyáltalán nem akar új emberi kapcsolatokat kialakítani, nem kezdi felfedezni a környezetét. Megesik, hogy nem nézeget maga körül. Vagy épp ellenkezőleg: nagyon aprólékosan szemléli a világot, észrevesz akár egy porszemet is, amely másoknak fel sem tűnik – ugyanakkor a játékra nem fókuszál. Jellemző, hogy az ilyen kicsinek nehézségei vannak a motoros képességek fejlődése vagy a szenzoros integráció terén. (A szenzoros integráció magában foglalja az érzékszerveken át érkező információk feldolgozási folyamatait és az ezekhez kapcsolódó tervezési, végrehajtási tevékenységet.)
Mire figyeljünk még?
Szülőként már az első 9 hónapban fontos megfigyeléseket tehetünk. Nincs rendben, ha a baba nem akar ránk nézni, nem osztozik velünk az örömteli pillanatokban, nem érdeklődik irántunk, nem nagyon figyel a nevére és más szavakra, ha a gesztikulációja túl lassú vagy fejletlen, ha nem tud vagy nem akar rámutatni dolgokra. Aggasztó, ha nehézséget jelent neki, hogy megmozduljon vagy hangot adjon, ha nem akarja utánozni mások viselkedését és nem is érdeklődik a többi ember iránt. Ha nem akar eszközökhöz nyúlni és inkább csak a kezét használja, illetve ha jobban érdeklik őt a tárgyak, mint az emberek.
Figyelemre méltó, ha szokatlan módon mozgatja az ujjait, a kezét vagy a testét. Az sem megfelelő, ha sztereotip mozgások jellemzik és azokat állandóan ismétli. Jellemző lehet a kézlengetés, a test előre-hátra ingatása, az önsértő viselkedés (fejverés, harapás, fokozott rugdosás, ugrálás). Gyakori lehet az echolália, vagyis az, hogy folyton ismétli mások szavait, hangjait.
Vegyük észre, ha a gyermek rituálékat alakít ki, és nagyon megzavarja, szorongóvá teszi őt, ha ezekben csak a legapróbb változás is történik. Problémát jelezhet, ha bizonyos tárgyak és tevékenységek kiemelten érdeklik őt, és mindenáron ragaszkodik a megszokott rutinhoz; fontos számára, hogy mindig minden ugyanúgy történjen. Az autista gyermek például minden esetben egyformán köszön. Szokatlan dolgokat vesz észre, és csakis azok foglalkoztatják. Látnivalókra, hangokra, tapintási élményre megdöbbentő módon reagálhat, mindennél jobban érdekelhetik őt az érzékszervi benyomások. Ezek a furcsa viselkedések számára az önmegnyugtatást szolgálják, segítik őt a stressz és a szorongás leküzdésében.
Minél előbb, annál jobb!
Gyakori, hogy a szülőknek még az orvosi diagnózis megszületése előtt megérzésük támad gyermekük eltérő fejlődésével kapcsolatban, de nem tudják pontosan megfogalmazni azt. A szakemberek pedig jellemzően kivárnak, mert a gyermekek fejlődése nagyon széles spektrumú lehet. Ha ezzel együtt időben megszületik a diagnózis, akkor nem vesznek kárba a korai fejlesztéshez kiváló évek. A szülői megfigyelések sokat segíthetnek abban, hogy mielőbb meglegyen a pontos diagnózis. A gyermek viselkedését figyelve, az életkorának megfelelő fejlődési mérföldkövek megjelenését nyomon követve hamarabb kimutatható, ha baj van, és hamarabb kezdődhet a fejlesztés. Ha a kicsi időben segítséget kap, később a körülményekhez képest sikeresebb lehet az életútja.
Az autizmus jelei nem feltétlenül adnak okot aggodalomra, hiszen minden gyermek fejlődése egyedi mintázatot mutat! Kételyek, gyanú esetén érdemes szakemberhez fordulni, aki segít a helyzet értékelésében és irányt mutathat a további teendőkhöz.
Ahogyan dr. Stephen Shore mondta: „Ha találkoztál egy autista személlyel, akkor egy autista személlyel találkoztál!” – hiszen az autizmus széles spektrumán minden érintett egyedi utat jár be.
Mi az autizmus?
Ahogyan az az Autisták Országos Szövetségének honlapján is olvasható, korábban az autizmust idegrendszeri rendellenességek következményeként kialakult átható fejlődési zavarként tartották számon. Mára ennél sokkal összetettebb fogalommá vált, amely a kommunikáció, a kölcsönös társas interakciók, valamint a rugalmas viselkedésszervezés terén felmerülő minőségi eltérések mellett ezek kombinációit, az érintettség súlyosságát, a nyelvi, intellektuális képességek szintjét, a személyiség sajátosságait, az esetlegesen társuló állapotokat, zavarokat vagy betegségeket is érinti. Fejlődési kimenetele a környezeti hatások mentén eltérő lehet, egyéni megjelenése rendkívüli sokszínűséget mutat.
GYERMEKPSZICHOLÓGIA – Születéstől egészen 6 éves korig
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.
