Az anyai gondoskodás jelentősége az első egy évben a gyermek hosszú távú fejlődésére régóta közismert. Az apákban ezzel szemben sokáig mind a tudomány, mind a közvélekedés csupán akadályozó tényezőt látott, akiktől legjobb esetben is csak annyi várható el, hogy türelemmel kivárják, amíg véget ér a csecsemőkor és az ezzel járó anya-baba szimbiózis. És persze addig is fáradhatatlanul gondoskodjanak az anyagi háttérről. Pedig ennél sokkal többre képesek!
Szakértő: Léder László, pszichológus, az Apa Akadémia alapítója Szöveg: Károlyi Nati
Nem extrém, természetes
Pát évtizede „új apáknak” nevezték azokat a férfiakat, akik a hagyományos kenyérkeresői szerepen túl beszálltak a nőiesnek címkézett babagondozási feladatokba, és az érzelmileg biztonságos háttér megteremtésébe is. Léder László pszichológus szerint azonban az apa testi-lelki közelsége korántsem a modern kor vívmánya, hanem egy ősi, ösztönös igényből fakadó, természetes jelenség.
Hamis mítosz, hogy a régi időkben az apák távoli, rideg, elérhetetlen alakok voltak. Az iparosodás előtti korokban, a hagyományos falusi társadalmakban nagyon is jelen voltak az édesapák a gyerekeik életében, méghozzá a kezdetektől fogva. A csecsemő szemében mindkét szülő egyformán fontos, de mindkettőtől mást kap.
Az érintés ereje
Az apák az anyáknál kevesebbet beszélgetnek, inkább érintés és mozgás útján kapcsolódnak a gyerekeikhez. Jó, ha már egyből születés után, az aranyórában megérintheti, kézbe veheti az újszülöttet az édesapa. Már az első hetekben ringathatja a vállán, böfiztetheti, pihengethetnek együtt bőr-bőr kontaktusban, de a szoptatás perceiben sem kell kívülállónak éreznie magát. Nagyon pozitív hatással van a párkapcsolatra és az apa-baba kapcsolatra, ha a szoptatás nem a család többi tagjától elzárva történik, hanem az apa ilyenkor is kap lehetőséget, hogy gyönyörködhessen a kisbabában, akár szorosan odabújva az édesanyához, testileg is beleolvadva ebbe a meghitt, intim kapcsolódásba.
Jót tesz a babának, a kapcsolatnak!
15 éven keresztül folytatott, utánkövetéses kutatások eredményei azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akiket csecsemőként többször is megfürdetett az édesapjuk, értelmi képesség terén és pszichésen is jobb teljesítményt nyújtanak, és az édesapjukkal való kapcsolatuk is jobb, összehasonlítva azokkal, akiknek ez kimaradt.
Ez utóbbi esetben sok türelemre és feltétel nélküli elfogadásra van szükség. Az apaság nem mindig olyan cukormázas, mint a romantikus filmekben: az apa nem szupersztár, hanem inkább a háttérből irányítja a dolgokat – figyelmeztet Léder László.
Apanyelv
Ugyancsak egyértelmű bizonyítékok szólnak az apai mese fejlesztő hatása mellett. Már féléves korban jobbak azoknak a babáknak a funkciói és a beszédkészségük, akiknek mesélt az apukájuk.
Ranschburg tanár úr szavaival élve: az apa az, aki átemel a küszöbön. A legtöbb apa nagyon szívesen viszi sétálni a kisbabáját akár egy hordozóban, akár babakocsiban tologatva, hogy megmutathassa neki a világot, és hogy a világnak is büszkén megmutathassa az utódját. Ez szemmel láthatóan nagy élmény szokott lenni a csecsemőnek is. A legjobb azonban az, ha ezek nem ünnepi alkalmak, hanem hetente többször is előfordul.
A veszélyzóna
A kimondottan babáknak tervezett nyomogatható villogó-zenélő képernyővel ellátott eszközök sem sokkal szerencsésebbek, mert gátolják az értelmi, érzelmi és a mozgásfejlődést is.
Szemben a macsó elvárással
Léder László szerint a társadalmi elvárások épp a családtagok legalapvetőbb szükségleteinek kielégítését lehetetlenítik el. Életidegen ötlet, hogy egy nő hosszú éveken keresztül lemondjon a felnőtt életéről, és teljesen egyedül birkózzon meg egy olyan feladattal, amit evolúciósan két emberre, plusz jó néhány segítő rokonra terveztek. Nem kevésbé valóságtól elrugaszkodott elképzelés, hogy napi 10-12 óra munka után még apaként is száz százalékosan tudjon teljesíteni egy férfi – véli Léder László. A szülés utáni depresszió nemcsak az anyák betegsége: az édesapák hormonháztartása és prioritásai is megváltoznak a baba érkezésével, a munkahelyek nagy része azonban nem vesz erről tudomást. Szerencsére egyre több férfi ébred rá: túl nagy ár az életszínvonal megtartásáért cserébe kimaradni a család mindennapjaiból, egész nap távol lenni a szeretteiktől.
A megfelelő apai gondoskodást élvező kislányok pedig nővé cseperedve szerencsésebben választanak párt, és elégedettebbek a párkapcsolatukkal, mint akik betöltetlen hiányokat hordoznak ezen a területen – zárja gondolatait a pszichológus.
