A várandósság, a szülés és a szoptatás hagyományosan és biológiailag is női feladatok – bárhol éljünk is a Földön, bármely néphez is tartozzunk, bármennyit változzék is a szülőségről alkotott képünk.
W. Ungváry Renáta írása
A követendő célok és a nevelési elvek – a biológiai gyökereink, és mindaz, amit ezek a gyökerek meghatároznak viselkedésünkben, érzéseinkben, közösek voltak és lesznek.
Vajon a globalizáció korában, a gazdasági különbségek, a kulturális eltérések ellenére vannak, létezhetnek közös tendenciák, amelyek összekapcsolják az anyákat és korszakokat?
A történelmi időkben a női szerepek meglehetősen egyfélék voltak, és ritka kivételektől eltekintve leírhatók voltak az alárendeltség, kiszolgáltatottság, iskolázatlanság fogalmaival.
A XIX. század második felében azonban elindult az a folyamat, amelynek köszönhetően a nők előtt is megnyílt a tanulás lehetősége, a felsőoktatás, a választójog. Manapság mindez annyira természetes, hogy meglepődünk azon, amikor azt olvassuk, Svájcban csupán 1971-ben kaptak választójogot a nők. Pedig hol van még a puszta választójog attól az állapottól, amikor már a nők is a férfiakkal egyenlő eséllyel indulhatnak a választásokon.
A változások újabb változásokat hoznak
A történelmi változások természetesen hatással vannak arra is, ahogy az anyaságot megéljük, amilyen szülői célokat és érzéseket táplálunk magunkban. Elsősorban a hihetetlen iramban gyorsuló technikai fejlődés és az információ forradalma az a két tényező, amelyet a háttérben sejthetünk, amikor rácsodálkozunk, milyen markáns különbségek vannak szülő és szülő között akár húsz évnyi távolságban is.
Kik tartoznak egy generációhoz?
Leegyszerűsítve: azok, akik egy bizonyos időszakban, egy földrajzi térségben születtek, és hasonlóan gondolkodnak az alapvető értékekről. A generációs korszakhatárokat nem egyszerű számolgatással, hanem olyan, nagy jelentőségű történelmi eseményekhez kapcsolva állapítják meg, amelyek mélyrehatóan befolyásolják az akkortájt és azután születettek önazonosságát, a világról alkotott elképzeléseit. Napjainkban az X, Y, Z generációs besorolás a legelterjedtebb.
- Alfa generáció Már az alfákról is is egyre inkább önálló generációs sajátosságok mentén beszélnek, ők a 2010 után születettek. Úgy is nevezik őket, hogy a digitális bébik. Tízből 1-2 gyermek első szava a tablet… Az óvodások 50-70%-a használ okos eszközt és szörfözik az interneten. Ennek a folyamatnak komoly veszélyei is vannak.
- Z generáció: az 1996 és 2009 között születettek, akikről kis túlzással azt állíthatjuk, mobillal a kezükben mentek óvodába, „digitális bennszülöttek”. Kutatások szerint már akkor rosszul érzik magukat, ha harminc percnél hosszabb ideig meg kell válniuk mobiljuktól, amit olyannyira személyes tárgyuknak tekintenek, hogy rossz néven veszik, ha más hozzányúl, és 65 százalékuk a hét több napján éjfél után is használja a mobilját. Jellemző, hogy legalább tíz influencert követnek.
- Y generáció, avagy az ezredfordulósok, akik 1977-1995 között születtek, és az internet, a technikai fejlődés mindennapjaik elvitathatatlan részévé vált
- X generáció, akik 1965 és 1976 között születtek, akik a rendszerváltást (vagy az Egyesült Államokban az ikertornyok elleni támadást, 2001. szeptember 11-ét) már kamaszként vagy fiatal felnőttként élték át. Ők még csak „digitális bevándorlók”.
- A „Baby Boom” generáció, vagyis akik a II. világháború utáni újjászerveződési korszakban születtek 1946 és 1964 között.
- A tradicionalisták, vagy a „Csendes generáció”, akik 1945 előtt születtek.
Milyenek az X generációs anyák?
Minden anya egy kicsit más, különösen korunkban, amikor az egyéniség, a különlegesség, a másság egyre fontosabb és egyre elismertebb értékek. Mégis akadnak közös generációs jellemzők, ha az anyaság megélését nézzük. A Baby Boom-os generáció utolsó szakaszát és az X generációs szülőket az a határozott szándék választotta el a korábbi szülő és anya generációktól, hogy másképp legyenek szülők, és megkönnyítsék utódaik életét, sok időt töltsenek együtt, és intézmények helyett a lehető leghosszabb ideig saját maguk gondoskodjanak utódaikról.
Mivel gyermekeik jellemzően sokáig otthon laknak, és jelentős részüket szüleik tartják el vagy legalábbis támogatják, jellemzően a húszas éveik végén, harmincas éveik elején lesznek szülők, és így a nagyszülővé válás is későbbre tolódik, mint a Baby Boom generáció esetében. Magyarországon a GYES, majd a GYED bevezetése tette ténylegesen elérhetővé ezt az anyasági modellt, amely biztosította, hogy a munkahely megtartása mellett, akár évekig otthon lehessenek gyermekeikkel az anyák. További fontos lépés volt az apák GYED-re menésének lehetősége, és a diplomás GYED bevezetése, amelynek segítségével felsőoktatásban tanulók is a diplomás minimálbér közelében levő összegért lehetnek otthon tanulmányaik idején gyermekükkel. Jellemző generációs sajátosság a szakemberek véleményének tisztelete, törekvés a „jó szülőségre”, amely, mintha egyenértékű volna a sok együtt töltött minőségi idővel – és ez kevés kivétellel elsősorban az anyacentrikus, hagyományos szereposztású családmodellben ölt testet.
Mi jellemzi az Y anyákat?
Kevésbé érzik fontosnak, hogy egyedül az anya lehessen az a személy, aki otthon marad a gyerekekkel – a munka, a karrier és a tanulás ennél a generációnál egyre inkább előtérbe helyeződik.
A média szerepe
Jellemző, növekvő és érdekes tendencia, hogy nevelési, életvezetési, babagondozási tanácsokért nem annyira szakemberhez, mint a közösségi médián létrejövő csoportokhoz, közösségekhez és influencerekhez fordulnak.
Kutatások szerint 81 százalékuk osztott már meg fotót gyermekéről a közösségi médián – ám éberen figyelnek a biztonsági beállításokra, azaz arra, hogy kik láthatják a fotót. Az X generációnál ugyanez az arány csupán 70 százalék, a Baby Boom generáció esetében pedig csupán 45 százalék.
A modern családi életről alkotott elképzeléseik kevésbé konzervatívak. Az Y generációs anyák a kutatások szerint hajlamosabbak eltávolodni a hagyományos nemi szerepektől, tiszteletben tartják gyermekük egyéniségét és képességeit – egyre távolodva attól a kategóriától, hogy a gyerek fiú vagy lány. A gyerek jövőjéről alkotott elképzeléseiket a nem helyett sokkal inkább a képességek határozzák meg. Ennek megfelelően jellemző, hogy az ezredfordulós anyák mintegy fele igyekszik nem kifejezetten fiús vagy lányos játékokat adni a gyerek kezébe, hanem elsődleges céllá a fejlesztés válik, és ennek megfelelően a fejlesztő foglalatosságok és játékok. Ez a tendencia az X generáció anyáinak még csak körülbelül harmadára volt jellemző. Ugyanakkor tendencia, hogy az Y generációs anyák sokkal inkább teret engednek a szabad játéknak a különórák sokasága helyett.
GYERMEKPSZICHOLÓGIA – Születéstől egészen 6 éves korig
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.
