A glutén bevezetésének időzítése – ma már tudjuk! – kulcsfontosságú. Mivel a glutén egy erős allergén, sokáig azt gondolták a szakemberek, hogy amennyiben egy éretlen emésztőrendszerű baba találkozik vele, azaz túl korán adjuk a kicsinek, az allergiát okozhat. Ezen logika mentén haladva, minél később ajánlották a bevezetését. Ám az új ajánlásokban már egész más szerepel…
Szerző: Szále Kata
Mi is pontosan a glutén?
Egy természetes fehérje, más néven a sikér, mely gabonafélékben, így: búza, rozs, tönkölybúza, árpa, zab (utóbbi önmagában nem tartalmaz glutén, de betakarításkor sokszor „szennyeződik” vele) – fordul elő. Ám a korábbi gyakorlattal ellentétben az újabb kutatások alátámasztják azt, hogy már a hozzátáplálás korai szakaszában fontos a babának találkozni a gluténnel.
Hogyan lehetséges ez?
Létezik egy úgy nevezett immunológiai ablak, amely amíg „nyitva van”, sokkal jobban képes alkalmazkodni a baba szervezete az adott anyaghoz, mint, ha egyáltalán nem találkozna vele, és csak hónapokkal később kapná. Tehát létezik egy olyan időszak, ami az allergének bevezetésére sokkal kedvezőbb, mint korábbi, vagy későbbi időpontok. Még jobb a helyzet, ha ez a szakasz, a „nyitott ablak”, vagyis az immunológiai ablak időszaka úgy nevezett anyatejes védelem mellett használható ki, tehát igazán ideális az, amikor egy szoptatott baba, az anyatej nyújtotta védelemmel ismerkedhet az allergénekkel, így a gluténnel is. Az immunológiai ablak időszaka anyatejes csecsemőnél 6 hónapos kor táján jön el. Tápszerrel táplált baba esetén ez még korábbra tolódik, a betöltött 4. hónap után akár már elkezdhető a hozzátáplálás.
Igazából ismerkedésről van szó csupán, tehát kezdetben csak időnként és igen keveset adjunk. Például egy kis liszttel szórhatjuk meg a főzelékét, püréjét, épp csak annyit, mintha megsóznánk, heti 1-2 alkalommal kezdetben bőven elegendő. Ezt már a hozzátáplálás első négy hetes blokkjában megtehetjük. Ha a lisztes szórás kevésbé szimpatikus, akkor 1-2 teás kanál gluténtartalmú gabonapelyhet is használhatunk, sűríthetjük vele a zöldségpürét.
Mitől lesz lisztérzékeny egy gyermek?
Gyakran van szó örökletes tényezőkről, de számottevő az immunrendszer, a táplálkozás és a fertőzések szerepe is. A többféle tényező mellett a betegségnek is három fő típusa különböztethető meg: 1. cöliákia, (régi nevén: lisztérzékenység), 2. glutén/búza érzékenység, valamint 3. a búzaallergia. A cöliákia – lisztérzékenység – valójában nem allergia, hanem egy örökletes, genetikai alapú autoimmun betegség, mely az egész szervezetet érinti: a bélbolyhok pusztulásával felszívódási zavar alakul ki. A búza/gabona allergia esetén egy kóros immunválaszról van szó. A harmadik típus egyfajta nem autoimmun gluténérzékenység. Nehezebben diagnosztizálható, mint az előző kettő, ám hasonló tüneteket mutat, mint a cöliákia, de lényeges, hogy nem autoimmun eredetű. Mindhárom esetben fontos a gluténmentes diéta tartása.
Valamint az étvágytalanság ellenére nagy mennyiségű és zsíros széklettel, valamint fogyással, vagy fejletlenséggel. Mindhárom típusú érzékenység, allergia esetében elmondható, hogy a gluténmentes táplálkozás jelentős állapotbeli javulást eredményez és bizony a gluténmentes diéta egy életre szól!
Hozzátáplálás – különszámunk minden fontos kérdésre választ ad a hozzátáplálással kapcsolatban
