Kislányként mindnyájan álmodozunk arról, milyen lesz felnőttnek lenni. Aztán szerelmesek leszünk, megházasodunk, és a nagybetűs élet persze ott kezdődik, ahol a tündérmesék véget érnek („Ásó, kapa, nagyharang”), valamint ott, amikor megszületik az első gyermekünk. Azután a második. Azután… Na de hány gyerek az ideális? Egyáltalán: kell nekünk gyerek?
Szerző: Pákhné Fekete Alexandra újságíró
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a termékenységi arányszám Magyarországon az 1900-as évek óta folyamatosan csökken: míg az 1900-as években 5 fölötti volt, a 60-as, 70-es években 2 körülire csökkent, az elmúlt néhány év során pedig 1,5 körül mozgott. A népesség száma hazánkban a 2023. évi adatok alapján 9.599.744 fő, ez 2010-ben még 10 millió fő felett volt, azóta folyamatos a fogyatkozás. 2024 végén a magyar lakósság hozzávetőlegesen 9 millió 540 ezer fő volt.
Aggasztó termékenységi arányszám
Számítások alapján, amennyiben a születésszám nem kezd intenzíven növekedni, a népességfogyás gyorsulni fog. Miért van ez így? Egyrészt az először szülő nők életkora emelkedett – az 1980-ban általános 22 évhez képest 2023-ra 29 évre nőtt –, másrészt a születésszám alacsony szintű stagnálásában szerepe van a későbbi önállósodásnak, valamint az együttélési formák, az élettársi kapcsolatok megváltozásának is. A tanulással töltött évek számának növekedésével időben a szülések is kitolódnak.
2024-ben 77 500 gyermek jött világra, 7725-tel kevesebb, mint az előző évben.
A KSH megfogalmazása szerint: „Egy ország népességszáma akkor fenntartható, ha teljes termékenységi arányszáma eléri a 2,1-et. Ezt nevezzük reprodukciós szintnek. Amennyiben a termékenység tartósan a reprodukciós szint alá kerül, az össznépesség csökken és öregszik”. Magyarországon ez az arányszám ma 1,59.
Egyéni szempontok
Persze a statisztika az egyik utolsó dolog, amire az ember gondol, amikor a párjával a családját tervezi. Az adott család gyermekvállalási kedvét a kutatások alapján elsősorban a hozott családi minta befolyásolja.
Az egyéni elképzelések alakulásában természetesen közrejátszanak a kor történelmi jellemzői is: a bel- és külpolitikai helyzet, az elérhető támogatások és ellátások, a várható jövőkép.
A legfontosabb persze a párunkkal egyeztetnünk arról, hogy hány gyereket szeretnénk. Optimális esetben a családtervezés még az első gyermek megérkezése előtt elkezdődik. Érdemes megbeszélni, milyen elképzelései vannak a családnak a jövőre nézve: gyermek nélkül, egy gyermekkel vagy nagycsaládban tervezik az életüket?
Egyebek mellett azért, mert jó, ha azt is tudjuk, mire készüljünk a ház méretét, az autóülések számát, az étkezőasztal nagyságát tekintve.
Egykeség és nagycsalád
Az egykeségnek és a nagycsaládnak is megvannak az előnyei és hátrányai. Egy gyermek vállalásának kétségtelen előnye, hogy több idő, figyelem és anyagi forrás jut az adott gyerekre. Kutatások alapján az egykék általában közelebb állnak szüleikhez, változatosabb érdeklődési körrel és több önbizalommal rendelkeznek, mint azok a társaik, akiknek testvérük van. Az egykeség negatívumai között szokták felsorolni, hogy az egyedüli gyerekek magányosabbak, önzőbbek, akaratosabbak, nem önállóak, miközben bizonyos értelemben túl hamar „felnőnek”, mivel inkább felnőttek veszik körül őket. Mindezek azonban megfelelő szülői hozzáállással kiküszöbölhetők.
Csak rugalmasan!
A legfontosabb azonban ebben a témakörben is a rugalmasság: van, hogy az első gyerek is nagyon nehezen jön össze, máskor a kompikált terhesség, szülés vagy gyermekágy, illetve a kedvezőtlen anyagi helyzet miatt nem lesz
kistestvér.
A legfontosabb: bárhogy gondoljuk-érezzük is, a párunkkal egyetértésben szülessen meg a döntésünk!
CSALÁDTERVEZÉS-BABATERVEZÉS könyvünkben minden fontos kérdésre választ adunk a családalapítás előtt állóknak és családbővítést tervezőknek, sok-sok hasznos információval kiegészítve.
