Komoly baj az elhízás a gyerekeink körében (is). A gyermekkori túlsúlyról, a minőségi éhezésről, és a kivezető útról kérdeztük dr. Cseh Áron gasztroenterológus-gyermekorvost.
Szakértő: dr. Cseh Áron gasztroenterológus -gyermekorvos, szerző: Szále Kata
Milyen tendenciát tapasztal? Valóban sok az elhízott gyermek?
Az elhízás gyakorisága egyre nő a gyerekek körében is, ma már minden második-harmadik gyermek túlsúlyos! Ennek pedig komoly szövődményei vannak. Már a gyerekeknél is megjelennek olyan betegségek, melyek korábban csak felnőttek esetében jelentkeztek: magas vérnyomás, zsírmáj, veseelégtelenség, 2-es típusú cukorbetegség – és egyre fiatalabb korban! Mindezek komoly szív-érrendszeri, illetve más szerveket is érintő betegségekhez vezetnek.
Megdöbbentő, hogy gyerekeket érintenek a felsorolt betegségek! Létezik visszaút?
Fontos hangsúlyozni, hogy ha egy túlsúlyos gyermek esetében felismerik a problémát és tesznek ellene életmódváltással, egészséges táplálkozással, akkor ezek a folyamatok még visszafordíthatóak, ám ha nem foglalkoznak az elhízással, akkor a felnőttkori betegségek borítékolhatók.
Mi minden állhat amögött, hogy ennyi a kövér gyermek?
Amikor egy túlsúlyos gyermeket vizsgálunk, először is ki kell zárnunk azokat a szervi okokat, melyek az obezitás, az elhízás mögött húzódhatnak. Ezt többféle szakember bevonásával, endokrinológus, dietetikus, pszichológus segítségével történhet.
A szülők hogyan állnak ehhez a kérdéshez?
A hozzánk forduló szülő gyakran úgy fogalmaz:
Nem megfelelő az elfogyasztott ételeknek sem a minősége, sem a mennyisége. Valójában ráadásul minőségi éhezésről van szó: számos vitaminból (a D-vitaminból szinte mindig), ásványi anyagból és nyomelemből van hiányuk ezeknek a túlsúlyos gyerekeknek. A szülők sokszor meg is döbbennek ezzel szembesülve.
Mióta, miért táplálkozunk ennyire vacakul? Mikor felejtettük el, hogy az ételnek valódi tápláléknak kell lennie?
A mai nyugati típusú táplálkozás sajnos eleve komoly rizikófaktor. Hiszen ha azt vesszük és fogyasztjuk, amit a boltokban kapunk, az többnyire egészségtelen. Kellő tudatosság és odafigyelés nélkül könnyen az egészségtelen táplálkozás és az elhízás útjára léphetünk. Pedig a túlsúly önmagában gyulladásos állapotot tart fenn a szervezetben, amely károsítja a szerveket. Az élelmiszeripar nagyon sokat változott az utóbbi évtizedekben, nem is igen tudunk minden káros hatást kizárni, de csökkenteni ezeket feltétlenül lehet és érdemes!
Hogyan javítsunk a helyzeten?
Diétás tanácsadásra és életmódbeli változtatásokra van szükség. Az étkezési szokások módosításával kell kezdeni a sort. Már azzal sokat segítünk, ha a lehető legkevesebb feldolgozott élelmiszert fogyasztjuk, és ehelyett természetes forrásból származó alapanyagokból, otthon készített ételeket eszünk. Nassolnivalóként adjunk zöldséget vagy gyümölcsöt, amit a legtöbb gyerek természetes formában szinte alig fogyaszt, legfeljebb gyümölcsléként vagy gyümölcspüréként. Csakhogy az utóbbiakban rengeteg a cukor, ami ha természetes forrásból származik is, természetellenes koncentrációban van jelen.
Miért káros a sok feldolgozott élelmiszer?
A finomított, feldolgozott élelmiszerek sok cukrot, sót, különféle zsírokat tartalmaznak, melyek idegrendszeri igazgatottságot okoznak, valamint új kapcsolatokat is létrehoznak az agyban – valóságos függőséget kialakítva.
Gasztroenterológusként egyetért-e ezzel a mondással? „Az vagy, amit megeszel.”
Így igaz, az egészségünket tekintve rendkívül fontos szerepe van annak, amit elfogyasztunk. Az én kedvelt mondásom, melyet az ókori Hippokratészhez és a középkori orvoshoz, Paracelsushoz is kötnek: „A halál a belekben lakozik”. Úgy is fogalmazhatunk, hogy mind az egészség, mind a betegség forrása is a bél. Hiszen a bőrünk mellett ez a legnagyobb felület (sportpályányi méretű, több kilogrammnyi baktériummal), melynek révén testünk a külvilágból érkező anyagokkal találkozik. Tehát a legnagyobb terhet róhatjuk magunkra azáltal, ha káros anyagokkal „tápláljuk” a testünket.
Hozzátáplálás – különszámunk minden fontos kérdésre választ ad a hozzátáplálással kapcsolatban
Mit, mikor és hogyan? Miből tudhatjuk, hogy babánk készen áll a hozzátáplálásra? Milyen ételt mikor vezessünk be? Hogyan növelhetjük a szilárd táplálék mennyiségét? Milyen alapanyagokból készüljön a bébiétel? Milyen ételek, alapanyagok vannak tiltólistán, és meddig? Mit kell tudni a falatkás táplálásról, a BLW-ről? Melyek a leggyakoribb allergének és mik lehetnek az allergia jelei? Hogyan vezethetjük be babánk étrendjébe a tehéntejet, a tojást, a glutént? Mit tegyünk, ha a baba játszik az étellel? Mit tehetünk, ha válogatós a gyermekünk? Hogyan előzhetjük meg a félrenyelést? Meddig kapjon anyatejet a kicsi? +55 Recept!
