Egy kisbaba megszületéséhez nagyon izgalmas, hosszú, sokféle érzelemmel és történéssel gazdagított út vezet. Néha a várandósság állapota is egészen megfoghatatlan és felfoghatatlannak tűnő, kiemelt esemény, a vajúdás, szülés pedig ennek az intenzív átalakulásnak a megkoronázása.
Szerző: Dobiné Olasz-Papp Nóra anya–magzat kapcsolat-analitikus, dúla
Érthető módon sok nő számára félelmetes is a közelgő szülés gondolata. Fontos, hogy ezt az érzést ne bagatellizáljuk, hiszen teljesen természetes, hogy felbukkan. Azért is jogosan félelmetes, hiszen nem tudjuk, mikor indul el a vajúdás, meddig tart, milyen reakciót adunk a fájdalomra, egyáltalán: milyen is lesz a fájdalom. Tehát kontroll-vesztett állapotról van szó, amelynek persze szívesen adnánk némi keretet – ám sajnos, ez szinte lehetetlen.
Fizikai segítségnyújtás
Mindenképp érdemes részt venni szülésfelkészítő tanfolyamon, melyen megismerhető a szülés valódi természete, normál menete, de tájékozódni lehet az anatómiai jellegzetességekről, illetve az esetleges komplikációkról is. Jó, ha olyan felkészülést választunk, melynek során a kibontakozó kompetenciaérzés megerősödhet, amelyen az apa jelenléte is biztosított, amelyen együtt is felkészülhetünk és gyakorolhatjuk például a vajúdási, kitolási pozíciókat, a masszírozást. A masszírozás, a borogatás kiemelt segítő eleme lehet a vajúdásnak, kiváló segítség az összehúzódások során.
A vajúdóolaj használata, a meleg vizes borogatás, melybe pár csepp muskotályzsálya-olajat csepegtetünk, fokozhatja a hatást.
A túlfáradás elősegítése érdekében jó, ha pihenést is be tudunk iktatni. Amennyiben az a gyanúnk, hogy beindult a szülés, az izgalom ellenére igyekezzünk finomakat enni, inni, és lehetőleg aludni, hisz az előttünk álló órákban sok energiára, jó fizikai erőnlétre lesz szükségünk. Amikor már élesedik a helyzet, azaz intenzívebbé válnak az összehúzódások, akkor is van lehetőség pihenni, akár két összehúzódás között, még ha csak pár percről is van szó.
A szülések a legkevésbé sem zajlanak úgy, ahogy a filmekben mutatják. Ha magzatvíz elfolyással indul a világra a kisbaba, figyeljük meg a víz színét. Amennyiben tiszta, várhatunk otthon az összehúzódások beindulására. Mérjük óránként a hőmérsékletünket, ügyeljünk rá, hogy a hüvelybe ne kerüljön semmi, ne vegyünk ülőfürdőt, kerüljük a szexuális együttlétet, hisz a burok megrepedésével szabad az út a méh felé. Kerüljük el a felszálló fertőzés lehetőségét!
A szabad mozgás lehetősége nagyon jó támogató elem a vajúdás során.
Ehhez fontos, hogy a vajúdó nő biztonságban érezze magát, át tudja adni magát ennek a mindent elsöprő, erőteljes folyamatnak.
Különböző légzéstechnikák is elsajátíthatók, ám tapasztalatom szerint minden nő ösztönösen úgy lélegzik, ahogyan vajúdásának a folyamata igényli. Érdemes észben tartani, hogy a laza ajak és torok laza méhszájat eredményez, így jó, ha az összehúzódások során nem összeszorítjuk a szánkat, hanem ellazítjuk.
Lelki segítségnyújtás
Készülhetünk megerősítő mantrákkal is, melyek jó szolgálatot tehetnek a vajúdás mélypontjai során. Az érintés – ha a nő úgy kívánja –, a simogatás, az összebújás az apával, a csókolózás, a szabad érzelemkinyilvánítás, a tabumentes környezet, a biztonságérzet, a zenehallgatás mind-mind erős támogató elemek a vajúdás óráiban. Szintén jót tehet, ha az összehúzódásokra hullámokként gondolunk a fájdalom helyett. Tudatosíthatjuk az össze-
húzódások során: megint közelebb kerültünk ahhoz, hogy a kisbabánkat a karjainkban tartsuk. Igen, fáj, de ez egy
céllal és értelemmel történő fájdalom, amely katartikus, és magával hozza a gyermekünket!
Nyugodtan tegyük le a „jó kislány” szerepét és adjuk át magunkat egyfajta istennői minőségnek!
Ideális esetben a szülés bármiféle elvárástól, megfelelési kényszertől mentes, ellenben erős önismereti, személyiségfejlődési rítus is, amelynek végén nemcsak baba, hanem anya és család is születik.
Szülés, születés – szülésre való felkészüléstől egészen a gyermekágyas időszak lezárultáig!
LAPOZZ BELE KÜLÖNSZÁMUNKBA!
