Babák a világ körül sorozatunk jelen részében egy teljesen más kultúrában megélt várandósságot és szülést ismerhetünk meg. Kris dél-koreai férjének hazájában lett anyuka. Az országok közötti kulturális különbségekből és a kezdeti tájékozatlanságból kezdetben persze sok nehézségük is adódott.
Szerző: Pákhné Fekete Alexandra
Születésnap – dupla meglepetéssel
Kris 2005-ben költözött Londonba, és munkahelyén megismerkedett a dél-koreai Yuppal, aki nyelvtanulás miatt élt ott. A találkozásból szerelem lett, és még nem is voltak házasok, amikor Kris várandós lett az első gyermekével. Ekkor még mindig Londonban éltek. Kris éppen Yup születésnapján készített egy terhességi tesztet, ami pozitív lett. Még mielőtt ezt elújságolhatta volna neki, Yup rákérdezett, elolvasta-e, amit reggel írt neki. Kris
azonban még nem látta a levelet. Gyorsan kinyitotta, és kiderült, hogy a lánykérésről szól. Igazán boldog születésnap volt ez!
Irány: Korea!
Kris 3 hónapos terhes volt, amikor feladva a számára ismert és megszokott világot, kiköltözött Yuppal Koreába.
Kris családja Magyarországon nem fogadta könnyen ezt a döntést, de Yup szülei támogatásukról biztosították a fiatal párt. Persze a kismama számára minden bizonytalannak tűnt, de újnak és izgalmasnak is, hiszen az új kis jövevény mellett egy teljesen más kultúra, teljesen más világ várt rá.
Koreában kedvesen fogadták őket, a szülőknél laktak, egy szobában alhattak, ami amúgy a házasság előtt nem
jellemző ebben az országban.
A terhessége alatt Kris sokat sétált, igyekezett megismerni a környezetét, és koreai tanfolyamra is járni kezdett. Itt sok fiatal ázsiai nővel találkozott, de európai anyuka rajta kívül csak egy volt, akivel angolul tudott beszélgetni.
A terhesgondozási protokoll eléggé hasonlított ahhoz, amit mi itt Magyarországon ismerünk. Mivel Krisnek előzőleg nem volt koreai munkaviszonya, csak állami nőgyógyászhoz tudott járni.
Hagyományok régen és most
Furcsa volt, hogy az orvos nem árulta el nekik a születendő gyermek nemét. Ez Koreában régről maradt szokás.
Ennek megelőzése érdekében vezették be, hogy nem árulják el a gyermek nemét. Persze most már a társadalom berendezkedése is változóban van, a szülők gondoskodnak magukról, de ez a szokás még javában él.
Állami egészségügy és örökölt babaholmik
Végül az utolsó vizsgálaton derült ki: Kris kislányt vár. Az állami vizsgálatok ingyenesek voltak. Persze egy saját
nőgyógyásznál minden máshogy zajlik, de ezt Kris csak a második szülésénél tapasztalhatta meg. Kris egyik magyar barátnője akkor már egy jó ideje kint élt, ő segített neki felkészülni a baba születésére. Egy amerikai anyuka ismerőse pedig sok-sok babaruhát, sőt bölcsőt, kocsiülést, babakocsit is ajándékozott nekik. A kezdetekkor nem is volt többre szükségük, így viszonylag nyugodtan néztek a szülés elébe.
Nehéz kórházi napok
A szülés közeledtével állami kórházat kerestek, és mivel nem voltak igazán tájékozottak a kórház- és orvosválasz-
tással kapcsolatban, sajnos csak szülés közben derült ki, hogy Kris egy „tanulókórházban” szült. A vajúdás és szülés alatt rengeteg orvostanhallgató fordult meg körülötte. Kris már ezt is nehezen viselte, de még rosszabbul érintette az, hogy nem volt szülésznő, aki segített volna neki a szülés során, a jelen lévő két orvos ugyanis csak a diákjaival foglalkozott. Kris az aneszteziológus késése miatt epidurális érzéstelenítést sem kaphatott, ráadásul a szülésnél komplikáció is adódott: a baba arccal felfelé nézett. Végül vákuum segítségével született meg a kislánya, szerencsére egészségesen. Viszont az aranyóra eltöltésére sem volt lehetősége: félig-meddig, pár percre rátették ugyan a babát, de máris elvitték és estig nem is kaphatta meg őt.
Ajánljuk még a témában:
