A távollátás, azaz, amikor pluszos diptriájú a gyerek szeme, okozhat rossz látást, tompalátás, és gyakran fejfájást is. Ám ha nincs panasz, sokszor kis sem derül ez a fénytörési hiba és a szemüveg sem mindig szükséges. Dr. Garger Proska, gyermekszemész válaszai
Hogyan működik egy jól látó szem, és ehhez képest mit jelent az, ha valakinek “pluszos” a szeme?
A jó szemű emberek a messzi hegycsúcsokat és az orruk előtt lévő tárgyakat is tisztán, élesen látják. Azt a képességet, hogy a szem minden távolságba fókuszálni tudjon, alkalmazkodásnak nevezzük. A jól látó szem távolba nézéskor nyugalomban van, közelre nézéskor pedig 3 dioptriát kell alkalmazkodnia, ennek a “szerve” a szemlencse és az azt mozgató izmok. Ha távolra néz egy egészséges szem, akkor a lencsmozgató izmok ernyedtek, a lencse lapos, nincs munkavégzés, ha közelre kell nézni, akkor a lencsemozgató izmok megfeszülnek, a lencse domborodik. Mindez nem okoz fáradtságot, ez a szem természetes működése. A távollátó “pluszos” szem rövidebb, mint a normális szem, ezért a távolba nézéshez is munkát kell végeznie, vagyis a távollátó gyermek szeme folyamatosan alkalmazkodik. Nem mindegy, hogy a kicsi milyen korú, és az sem, hogy hány dioptriát kell alkalmazkodnia. A pici babák alkalmazkodóképessége lehet akár 10 dioptria is. Ez azt jelenti, hogy még nagyfokú távollátás sem biztos, hogy bármilyen panaszt okoz ebben a korban. Addig, a míg a meglévő dioptriák eltüntetése nem okoz gondot, ez a hiba ki sem derül.
Milyen panaszt tud előidézni a távollátás? Hogyan lehet felismerni?
A távollátás rossz látást, kancsalságot, fejfájást is okozhat. A tünetek kialakulása attól függ, hogy a gyermek hány éves és mekkora dioptriájú a szeme. Gyakran előfordul, hogy 3-4 dioptriahibáig óvodáskorban semmilyen panasz nem lép fel. Egyeseknél azonban kancsalság alakulhat ki, mivel az alkalmazkodás kapcsolódhat a szem túlzott befelé térésével, mely leginkább a 2-4 éves korosztályt érinti. Iskoláskorban a kisebb eltérések is vezethetnek fejfájáshoz, mivel egész nap alkalmazkodni kell ahhoz, hogy jól lásson a gyerek, suli után pedig ott a számítógép, okostelefon. Ritkán kétszemes tompalátást is okozhat, ha mindkét szemen nagy a távollátás mértéke, mert ilyenkor már az alkalmazkodás nem elegendő a jó látás kialakulásához, és a gyermek folyamatosan homályosan lát. Mindezekből következik, hogy a távollátást nem minden esetben lehet felismerni, csak ha a fenti panaszok valamelyike fellép.
Nincs is szükség minden esetben szemüvegre?
Ha a gyermeknek jó a látása és nincs semmilyen panasz, akkor nem feltétlenül szükséges a szemüveg, persze ez csak a kisebb dioptriákra igaz. Sokan gondolják, hogy a szemüveg megjavítja a szem hibáját, de ez nem igaz egyik szemüvegfajtára sem. Ha a látás szemüveg nélkül is tökéletes, a kicsi nem érzi szükségét a szemüvegnek. Természetesen ezeknél a gyerekeknél is szükség van rá, hogy a látásukat rendszeresen ellenőrizzük.
Mi történik a vizsgálat során?
Távollátás gyanúja esetén biztos eredményt a pupillatágításban végzett vizsgálat ad. Ennek során szemcseppet kap a gyermek, ami azoknak az izmoknak a működését iktatja ki, melyek az alkalmazkodásért felelősek. Így megmérhető a szem teljes fénytörési hibája. Az óvodás gyermekeknél minden szemüvegfelírás csak ilyen vizsgálat után történhet, mivel ők még nem tudnak pontos válaszokat adni arra, hogy melyik szemüveglencsével a legtökéletesebb a látásuk.
Az is előfordulhat, hogy a távollátás ténye ki sem derül a szemészeti vizsgálat során?
Ha a távollátó gyerek szeme jól alkalmazkodik, akkor a műszerek többsége nem tudja megmérni a “pluszos” hibát, mivel a szem ezt kiküszöböli. Ha nincs olyan ok, amiért feltétlenül pupillatágítást kellene végezni, akkor ez a hiba rejtve maradhat. Ha azért marad rejtve, mert nem okoz látás-, és egyéb panaszokat, akkor nem származik semmilyen kár abból, ha nem derül ki. Mivel a távollátás a szem méretével függ össze, ezért ez a hiba nem szokott romlani sem, a szem nem lesz rövidebb idővel sem.
Forrás: Babapatika magazin
