Az ételallergia esetében a szervezet védekező rendszere tévesen úgy reagál bizonyos élelmiszerekre, mintha azok károsak lennének, ezért az immunrendszer sejtjei ellenanyagot termelnek, hogy az idegen anyaggal szemben védekezzenek. Az esetek többségében az allergiás reakció azonnali tüneteket produkál. A tünetek enyhék és súlyosak egyaránt lehetnek. Az ételallergia megállapításához elengedhetetlen az ételallergia laborvizsgálat, mely a leggyakrabban előforduló 20 allergént (tojásfehérje, tehéntej, tőkehal, búzaliszt, földimogyoró, szójabab, paradicsom, sárgarépa, burgonya, narancs, alma, banán, őszibarack, rákfélék, szezámmag, marhahús, kiwi, zeller, mandula, mogyoró) tartalmazza.
Miért alakulhat ki ételallergia?
A szervezet, egyes táplálékfélékre adott allergiás reakciójának egyre gyakoribb előfordulása számos, 21. században végbement új tendenciával és folyamattal hozható összefüggésbe. Az ipari fejlődés következtében kifejezetten sok kémiailag módosított, vagy szintetikus alapanyaggal érintkezünk. A környezet és a népegészségügyi helyzet egyaránt meghatározó tényező az allergia kialakulásának szempontjából.
Az élelmiszeriparban is számos változás ment végbe. Sok esetben változtak az alapanyagok, a feldolgozási módok. Az ételek egyre több ízfokozót, mesterséges színezéket, tartósítószert és egyéb adalékanyagot tartalmaznak. A műtrágyák, a növény védőszerek, valamint az állattartás során alkalmazott tápszerek és antibiotikumok egyaránt megterhelést jelentenek az emberi szervezet számára.
Milyen tünetei lehetnek az ételallergiának?
Az allergiás reakció lehet kellemetlen ám veszélytelen, egyes esetekben azonban akár életveszélyes is. A tünetek az étel elfogyasztása után pár perccel vagy néhány órával jelentkezhetnek, attól függően, hogy milyen típusú ételallergia áll fenn:
- szájzsibbadás;
- az ajkak, nyelv, torok, arc vagy a test nyálkahártyájának megduzzadása;
- az orr nyálkahártya megduzzadása, amely ziháló légzésben, súlyosabb esetben komoly légzési nehézség formájában jelentkezik;
- bőrviszketés;
- csalánkiütés – gyorsan kialakuló, kiemelkedés nélküli piros foltok a bőrön, melyek változtatják helyüket a bőrfelületen.
- ekcéma – lassan kialakuló durva felszínű bőrmegvastagodás, repedezések, pikkelyesedés, hámlás és viszketés jellemzi, amely általában ott alakul ki, ahol az ételfogyasztás után a szervezet a kelleténél több hisztamint engedett felszabadulni;
- hasi fájdalmak, hasmenés, hányás, émelygés;
- szédülés, ájulás.
Extrém esetben anafilaxia is előfordulhat, ami életveszélyes túlérzékenységi reakció és gyakran eszméletvesztéssel jár. Legtöbbször a bőrt, a tüdőt és a légutakat, a gyomrot és a beleket, a szívet és a véredényeket, illetve a központi idegrendszert érinti.
Az anafilaxiás sokkra jellemző:
- légutak szűkülete – torokduzzanat (gombócérzet), a hörgők és hörgőcskék összehúzódása;
- vérnyomáscsökkenés – (értágulat alakul ki) gyengeség, szédülés formájában jelentkezik, súlyos esetben eszméletvesztést és halált okozhat;
- gyors pulzus – a szervezet válasza az értágulatra, amellyel ellensúlyozni próbálja a megzuhant vérnyomást.
Az ételallergia nem összekeverendő az ételintoleranciával
Míg az ételallergia esetén jelentkező tünetekért az immunrendszer felel, addig az ételintolerancia tüneteit az emésztőrendszer váltja ki. Az ételallergia veszélyesebb, mint az ételintolerancia, hiszen extrém esetben súlyos allergiás reakció is felléphet, ami akár halált is okozhat. A táplálék allergiára jellemző, hogy az ételben található allergén (allergiás reakciót kiváltó anyag) azonnali reakciót vált ki az immunrendszerből, míg ételintoleranciánál a tünetek sokkal lassabban, órák vagy napok elteltével jelentkeznek. Az ételallergiánál fellépő allergiás reakció nem az elfogyasztott étel mennyiségének függvénye. Ételintoleranciánál, a jelentkező tünetek súlyossága az elfogyasztott étel mennyiségétől függ.
Forrás: medicover.hu
