A várandósság alatt végbemenő változások minden kismamát hajlamosabbá tesznek a vashiány és a vérszegénység kialakulására. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek növelik a kialakulás esélyét, így fontos a korai felismerés és a vaspótlás indítása még a vashiányos vérszegénység kialakulása előtt.
Szerző: Dr. Bartók Róza orvos, sportdiagnosztikai tanácsadó, SYNLAB Hungary
Várandósság alatt számos változás végbemegy a szervezetben, ilyen a vérplazma mennyiségének fokozatos emelkedése, a magzat fejlődéséhez szükséges fokozott vörösvértest-termelés, valamint a megnövekedett vasigény. Így a kismamák hajlamosabbak a vashiány kialakulására, de emellett vannak még bizonyos tényezők, amelyek veszélyeztetettebbé tehetik a várandósokat: az egyoldalúan táplálkozó, vegán vagy vegetáriánus kismamák hajlamosabbak a vashiányra, de azok is, akiknél erős menstruációs vérzés jellemző, akik aktívan sportolnak, akiknél rövid idő telt el az előző szülés óta, vagy akik szoptatás alatt estek teherbe.
A tünetek nem mindig egyértelműek
A súlyos vashiány, illetve a vashiányos vérszegénység tünetei hasonlók: fáradtság, sápadtság, csökkent terhelhetőség, hajhullás, magasabb pulzus, légszomj. Ezek a tünetek azonban vashiány nélkül is előfordulhatnak várandósság alatt, így kiemelten fontos a vizsgálat, hiszen kizárólag a tünetek alapján nehéz a felismerés. Tünetek észlelése esetén javasolt a terhesgondozást végző orvos felkeresése, aki segítségünkre lehet a további vizsgálatokban és a megfelelő vaspótlás elindításában is.
A vashiány a magzatra is hatással van
A magzat megfelelő fejlődéséhez nélkülözhetetlen a vas, hiányában jellemző a kisebb születési súly, valamint az idegrendszeri fejlődési zavarok kialakulása. Emelkedhet a koraszülés, a preeklampszia (a várandósság második felében kialakuló, több szervet érintő terhességi komplikáció) és a szülés utáni vérzés rizikója is, valamint elhúzódhat a sebgyógyulás. Éppen ezért alapvető fontosságú a laborvizsgálat elvégzése, melynek során a vérkép vizsgálata mellett a vasraktárak állapotának felmérése is szükséges.
Már a várandósság előtt is tehetünk ellene
Az arra hajlamosabbaknál már a babatervezés idején ajánlott laborvizsgálattal felmérni a vasraktárak állapotát, és szükség esetén elindítani a vaspótlást. Az étrendi vasbevitelre már a várandósság előtt érdemes nagyobb hangsúlyt helyezni.
A növényi eredetű vas felszívódása jelentősen alacsonyabb az állati eredetűnél, viszont a cékla is remek vasforrás.
Így pótolhatjuk a szervezetünkből hiányzó vasat
A várandósság során az étrendi vasbevitel mellett szájon át szedhető készítmények is javasoltak a vas pótlására, amennyiben a kezelőorvos is indokoltnak látja. A készítményeket a megfelelő felszívódás érdekében reggel javasolt alkalmazni. Elérhetők már folsavat és C-vitamint tartalmazó készítmények is. A C-vitamin a megfelelő felszívódást segíti, míg a folsav a vérképzéshez és a magzati fejlődéshez járul hozzá. A vas megfelelő felszívódását akadályozhatják a tejtermékek, gátolhatja a tea, kávé és a tojás is, így ezek fogyasztásával várjunk a vaskészítmény bevételét követően.
A szoptatás ideje alatt is hajlamosak a kismamák a vashiányra a szülés során bekövetkező vérveszteség és a szoptatás miatt, így ebben az időszakban is fontos a vas pótlása.
9 HÓNAP – Szükséges alapinformációk a terhességről, szülésről és a babaápolásról
