Vashiány gyerekeknél – 1.rész

A vashiány okai
A vashiány szoros összefüggést mutat a születési körülményekkel, majd a betegségekkel és a táplálkozás alakulásával. Az újszülött babák optimális esetben kellő vasellátottsággal jönnek a világra. Ehhez természetesen az kell, hogy édesanyjuk a terhesség előtt és alatt egészséges életmódot folytasson, és kiegyensúlyozott, azaz vegyes, tápanyagokban gazdag, harmonikus táplálkozást folytasson. Ha az édesanya a várandósság alatt beteg, vagy hiányosan táplálkozik, ha a terhesség alatt komplikációk lépnek fel, ha a szülés alatt erős a vérveszteség, akkor a veleszületett vashiányra való esély megnő. Növeli a veszélyt a koraszülés, az újszülöttek testi fejletlensége, az ikerterhesség, vagy ha a születést követő időszakban kóros történés vagy betegség zajlik. Az egészséges édesanyátol származó, időre, normál születési súllyal világra jött kisbaba az első hónapokban nem szorul vasterápiára, kellő vasellátottsággal, raktárakkal rendelkezik. Ha a babánál betegségek lépnek fel, ismételten lázas lesz, antibiotikumokat kap, étvágya, táplálékbevitele csökken, akkor következményes vashiány alakulhat ki. Ekkor már a vaspótlás elengedhetetlen az alapbetegség gyógyítása mellett, illetve után.

Vas és taplálkozás
Normál, egészséges körülmények között az anyatejes táplálás biztosítja a vasellátottságot az első hat hónapban. Az anyatej vastartalma ideális mértékű, a felszívódást számos, az anyatejben lévő enzim, fehérje támogatja. Ugyanez nem mondható el a tehéntejről, de a korszerű, tehéntej alapú tápszeres táplálás az igényeket biztosíțja. Az első fél év után a veleszületett vasraktárak tartalékai és az anyatej a vasigényt önmagukban már nem fedezik, szükség van a rendszeres pótlásra. Ennek fiziológiás módja a táplálkozással bejuttatott vas: a húst tartalmazó főzelék, a vassal dúsított gabonapehely, az elválasztó tápszerek, melyeknek megemelt a vastartalma. Figyelmet kell szentelni a különböző táplálékok megfelelő arányára is. Ajánlott, hogy a tejtápszer mennyisége a második fél év során fokozatosan csökkenjen, és ne haladja meg a napi 5-6 decilitert. A főzelékekben lévő vas pedig csak akkor szívódik fel, ha hússal és C-vitaminnal együtt jut a szervezetbe, mert ezek egymást segítve hasznosulnak az emésztési folyamatok során. Vasban gazdag húsok a marha- és pulykahús, valamint a máj – a csirke- és sertéshús kevésbé. A halak vastartalma fajtánként változik.

Vasban gazdagok a brokkoliból és a zöldleveles zöldségekből készült főzelékek, a hüvelyesek pépjei. Magas a spenót és sóska vastartalma is, de a benne lévő oxalát gátolja a teljes hasznosulást. Ha az étrendi kínálat nem jár eredménnyel, a baba betegség (visszatérő légúti, felszívódási kórképek), vagy táplálási okok miatt vashiányossá, majd vérszegénnyé válik akkor a hiányt 2-3 hónapon át csepp, szirup, nagyobbaknál tabletta formájában, terápiás mennyiségben szükséges pótolni. Injekciós vaskezelésre, transzfúzióra ebben az életkorban csak nagyon ritkán van szükség. Az alkalmazott vasbeviteli formát mennyiséget, a kezelés időtartamát a gyermekorvossal mindig meg kell beszélni. Napjainkban kialakult az a szokás hogy a gyermeket akár kell, akár nem, vastartalmú vitaminokkal, folyadékokkal, táplálékkiegészítőkkel itatják, ami azzal a hátránnyal járhat, hogy megzavarja az emésztést és gátolja más ugyancsak létfontosságú ásványi és egyéb anyagok felszívódását. Csecsemőkorban a bél nem rendelkezik vasfelszívódást gátló képességgel, tehát a vas eláraszthatja a szervezetet, ami betegségekre hajlamosít, ritka esetben toxikus mellékhatásokkal jár. Tehát itt is érvényes az az igazság, hogy a jóból is megárt a sok, azaz a mértéket a kimutatott igény szabja meg.

A vashiány tünetei
A gyermek nyűgös, nyugtalan, fáradékony, étvágytalan, bőre száraz, hámlik, a haj vékony szálú, hullik. Legvégül a baba növekedése, fejlődése megáll. Ez lehet táplálkozási hiba vagy betegség részjelensége. A vashiányt, majd az ennek következtében kialakuló vérszegénységet helyes anyai táplálási szokásokkal, szoptatással, majd a kellő időben beiktatott főzelékekkel, vassal dúsított gabonapelyhekkel előzzük meg, a natúr tej adását az első évben kerüljük. Ha a gyermek ennek ellenére vashiányos, akkor a háttérben álló kiváltó okok, illetve betegségek után kell nyomozni, majd azokat megszüntetni.