A vas az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló fém a Földön. Nélkülözhetetlen a legtöbb élőlény (növény, állat, ember) számára, az emberi életműködés egyik alapvető eleme. A vas számos olyan fehérje és enzim alkotórésze, amelyek az egészség fenntartásához szükségesek.
Élettani alapok
A vas szervezetünk sejtjeinek épitőköve, egyik legfontosabb feladata, hogy beépül a vörösvérsejt hemoglobinjába, és része lesz az oxigénszállításnak, amely nélkül az élet, a sejtlégzés nem valósulhatna meg. Az oxigéntranszport az élet alapfeltétele. A sejtekben zajló biokémiai folyamatok is vasat igényelnek, de vas kell az izomzat kialakulásához, működéséhez, valamint a növekedéshez, fejlődéshez, immunvédelemhez. A vas felszívódását számos anyag serkenti és gatolja. A vérkeringésből a vas szervi raktárakban halmozódik fel (máj, lép stb.), szükség esetén innen mozgósítható, illetve fertőzések eseten a szervezet védekező reakciójaként ide húzódik vissza. A kórokozók szaporodásukhoz ugyancsak vasat igenyélnek, tehát a látszólagos vashiány a betegségekben a fertőzés leküzdésének fontos eleme. Akut lázas kórképekben ezert tilos vaskezelést kezdeményezni és nem érdemes a szérum vasszintjét ellenőrizni.
A vashiány szoros összefüggést mutat a születési körülményekkel, majd a betegségekkel és a táplálkozás alakulásával. Az újszülött babák optimális esetben kellő vasellátottsággal jönnek a világra. Ehhez természetesen az kell, hogy édesanyjuk a terhesség előtt és alatt egészséges életmódot folytasson, és kiegyensúlyozott, azaz vegyes, tápanyagokban gazdag, harmonikus táplálkozást folytasson. Ha az édesanya a várandósság alatt beteg, vagy hiányosan táplálkozik, ha a terhesség alatt komplikációk lépnek fel, ha a szülés alatt erős a vérveszteség, akkor a veleszületett vashiányra való esély megnő. Növeli a veszélyt a koraszülés, az újszülöttek testi fejletlensége, az ikerterhesség, vagy ha a születést követő időszakban kóros történés vagy betegség zajlik. Az egészséges édesanyátol származó, időre, normál születési súllyal világra jött kisbaba az első hónapokban nem szorul vasterápiára, kellő vasellátottsággal, raktárakkal rendelkezik. Ha a babánál betegségek lépnek fel, ismételten lázas lesz, antibiotikumokat kap, étvágya, táplálékbevitele csökken, akkor következményes vashiány alakulhat ki. Ekkor már a vaspótlás elengedhetetlen az alapbetegség gyógyítása mellett, illetve után.
Normál, egészséges körülmények között az anyatejes táplálás biztosítja a vasellátottságot az első hat hónapban. Az anyatej vastartalma ideális mértékű, a felszívódást számos, az anyatejben lévő enzim, fehérje támogatja. Ugyanez nem mondható el a tehéntejről, de a korszerű, tehéntej alapú tápszeres táplálás az igényeket biztosíțja. Az első fél év után a veleszületett vasraktárak tartalékai és az anyatej a vasigényt önmagukban már nem fedezik, szükség van a rendszeres pótlásra. Ennek fiziológiás módja a táplálkozással bejuttatott vas: a húst tartalmazó főzelék, a vassal dúsított gabonapehely, az elválasztó tápszerek, melyeknek megemelt a vastartalma. Figyelmet kell szentelni a különböző táplálékok megfelelő arányára is. Ajánlott, hogy a tejtápszer mennyisége a második fél év során fokozatosan csökkenjen, és ne haladja meg a napi 5-6 decilitert. A főzelékekben lévő vas pedig csak akkor szívódik fel, ha hússal és C-vitaminnal együtt jut a szervezetbe, mert ezek egymást segítve hasznosulnak az emésztési folyamatok során. Vasban gazdag húsok a marha- és pulykahús, valamint a máj – a csirke- és sertéshús kevésbé. A halak vastartalma fajtánként változik.

A gyermek nyűgös, nyugtalan, fáradékony, étvágytalan, bőre száraz, hámlik, a haj vékony szálú, hullik. Legvégül a baba növekedése, fejlődése megáll. Ez lehet táplálkozási hiba vagy betegség részjelensége. A vashiányt, majd az ennek következtében kialakuló vérszegénységet helyes anyai táplálási szokásokkal, szoptatással, majd a kellő időben beiktatott főzelékekkel, vassal dúsított gabonapelyhekkel előzzük meg, a natúr tej adását az első évben kerüljük. Ha a gyermek ennek ellenére vashiányos, akkor a háttérben álló kiváltó okok, illetve betegségek után kell nyomozni, majd azokat megszüntetni.
A vashiány megelőzése az édesanyák étrendjénél, életmódjánál kezdődik, ami mind a terhességre, mind az anyatej minőségére jelentős hatást fejt ki és hosszú távú egészségvédő hatással rendelkezik. A továbbiakban a prevenció eszköze az életkornak megfelelő mennyiségi és minőségi táplálkozás illetve a betegségek gyors gyógyulása. Sohase kezdeményezzük magunktól vastartalmú étrendi kiegészítők alkalmazását, azt mindig beszéljük meg a gyermekorvossal!
gyermek-gasztroenterológus