Nyáron sokkal többet jövünk-megyünk a babánkkal is. Mi történik, ha a strandon, a parkban, a cukrászdában, vagy épp az okmányirodában kér inni a kisbabád?
Szerző: Károlyi Nati
Folytatás:
Az igény szerint szoptató édesanyákkal minden bizonnyal előfordul, hogy nyilvános helyen szeretnének a babájukat szoptatni. Vajon mit szólnak mások? Kellemetlen, vagy természetes?
Hogy működik a gyakorlatban?
Judit negyedik kisfiát szoptatja. Így számol be sokéves tapasztalatairól:
– Milyen helyeken szoptattam? Nagyjából mindenhol. Városban, hegyen-völgyön, játszótéren, étteremben, mindenféle járművön, rendelőben, iskolai farsangon, strandon, tegnap a vonaton. Gyakorlatilag tényleg mindenhol. A felnőttek is esznek úton-útfélen, a gyerekeim miért ne tehetnék meg?
Eszter és három hónapos kisfia most ismerkednek a nyilvános szoptatással.
– Nekem a spagettipántos felsők és fölé vett kardigánok jöttek be – mondja Eszter – A pólót lehúzom a mellemről, és kész. Ha nyilvános helyen vagyok, kendővel takarom el, főleg, mert az enyém olyan nagy lett, hogy a baba feje nem takarja, és egyik kezemmel tartanom is kell. Rugalmas pántú felsőt, sálat vagy kendőt viszek magammal. Másra nincs szükségem. Hozom magammal, magamban a babám táplálásának, megnyugtatásának kulcsát.
Sem Judit, sem Eszter nem aggódott sokat a kívülállók véleménye miatt.
– Nem igazán érdekelt az emberek véleménye ezzel kapcsolatban, lehet, hogy ezt ők is érezték, de nem nagyon szóltak bele – meséli Judit.
Amit a többiek valójában gondolnak
Viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy anyát nyílt kritika érjen amiatt, hogy nyilvánosan szoptat. Ugyanakkor nagyon megalázó és mélységesen felháborító, amikor ez megtörténik. Mégis, a legtöbb anya a szótlan járókelők kimondatlan véleménye miatt is aggódik.
E sorok írója jó ideje feladta a próbálkozást, hogy kikövetkeztesse, mit gondolhatnak mások. Inkább megkérdezte őket. Érdekes és tanulságos vallomásokat kapott válaszul.
Egy édesanya élményei:
– A kislányom két hónapos kora óta cumisüvegből kapja a lefejt tejet. Azelőtt sem szoptattam őt házon kívül. Nekünk ez nagyon bensőséges dolgot jelentett. Az elejétől kezdve. A család férfitagjai előtt sem tettem. Csak az apukája előtt. Viszont egyáltalán nem zavar, ha más nyilvánosan szoptat. Odapillantok, magamban jó étvágyat kívánok a babának és megyek tovább.
Ausztriában dolgoztam évekig, ott elég gyakran látni ilyent. (Nóra, egy 6 hónapos kislány anyukája)
Apák és nagymamák gondolatai:
– Hogy milyen érzés számomra szoptató anyát látni? Igazából semmilyen. Olyan, mintha vasalás, főzés, vagy pelenkázás közben látnám őt. Semmi extra. Ugyanígy vagyok azzal is, ha az én párom szoptat mások előtt. (András, három gyermek édesapja)
– A férfiak többsége egy női mellet bármikor képes megbámulni, egymás közt megjegyzést tenni rá. Be kell valljam, én sem vagyok kivétel. Viszont ha egy nő szoptatja a gyerekét, akkor számomra a melle látványa egyáltalán nem hordoz szexuális töltetet. Olyankor eszköz, élelemforrás, a testnek egy olyan része, mint akár a felkar, a csukló, a tarkó, vagy bármi más. Nem fordulok el, ha mást látok szoptatni, örömmel nézem meg, mert ennél bensőségesebb kapcsolatot anya és gyermeke között nem tudok elképzelni. (György, három gyermek édesapja)
– A fiamat kétéves koráig szoptattam. Sok örömöm telt benne, de a titkolózás szégyene is élénken él emlékeimben. Akkoriban már az is botránynak számított, hogy még kilenc hónaposan is javában szopizott. Felszabadító látnom a menyemet és a barátnőit, számukra milyen szabad és természetes ez az egész. Úgy érzem tőle, hogy az idő engem igazolt. ( Vera, egy egyéves kisfiú nagymamája)
A témában ajánljuk cikkünk első részét:
