A szoptatás: szeretet, táplálás, ölelés, megnyugvás a babának. Mit jelent ugyanez az apának?
Szakértő: Olasz-Papp Nóra személyközpontú tanácsadó
Ha csak a felszínt nézzük, a szoptatás kizárólag az anyához kapcsolódik, holott az apák ugyanúgy részesei a folyamatnak, ki tudják venni a részüket belőle több módon, s rájuk is hatással van, ahogy az egész családi életre is egyéni és párkapcsolati szempontból is.
Összeállításunkban különböző apák élményeiről és véleményéről olvashattok.
Gábor “Előre eszembe sem jutott a szoptatás kérdése. Apaként nálam a felkészülés a kiságy összeszereléséből, a gyerekszoba elkészítéséből és egyéb praktikus dolgokból állt. A feleségem vette meg a beszerzendő apróbb holmikat, igaz, cumisüveget nem vett, de ezt is rábíztam. Mikor Dóri megszületett, meglepődtem, hogy a szoptatás ennyire problémás is lehet. Kisebesedett, fájt a mellbimbója, a kislányunknak fájt a hasa, én meg ott voltam a két síró szerelmemmel. Fogalmam sem volt, hogyan segíthetnék, azt sem tudtam, kit kérdezzek meg. A védőnő javaslatára szoptatási tanácsadót hívtunk, aki gyorsan helyre tette a dolgokat, de nekem kicsit rossz érzés volt, hogy nem tudtam én segíteni. Azt gondolom, apaként jobban is felkészülhettem volna erre.”
Lóránt “Feleségemmel együttalvás-pártiak vagyunk első pillanattól kezdve. Többen ijesztgettek minket, hogy ez nem normális, és hogy a szexnek is annyi, de kijelenthetem, hogy egyáltalán nem így lett! Nyilván fel kellett sok mindent adni a régi életünkből, sokszor akkor vagyunk együtt, ha épp úgy adódik lehetőség. Három gyerek és a munkám mellett ezt nem mi tervezzük, hanem élünk a kínálkozó alkalommal. A lakás több pontja alkalmas a kreatív kalandokra! Nekünk fontos volt, hogy férfi és nő is maradjunk, ne csak anya és apa. És a szoptatás ebbe egyáltalán nem rondított bele.”
Attila “Feleségemnek jól ment a szoptatás, én a pelenkázásban, büfiztetésben voltam aktív segítője. Ami számunkra nehézséget okozott, hogy a szexuális életünk nagyon ellaposodott. Zsófi sokat volt fáradt, nem kívánta az érintésem, azt mondta, az egész napos szoptatás, ringatás után nem kér belőle. Sokszor el is aludt este a fiunkkal. Gondoltam rá, hogy ha ritkítaná a szoptatások számát, kicsit felszabadultabb lenne. Meg is próbálta, de nem működött. Sírós, nyűgös napok következtek, amitől ő is feszültebb lett. Végül az idő oldotta meg a problémát. Mikor a fiunk kicsit nagyobb lett, valamiféle rendszer alakult ki, amiben Zsófi is magabiztosabban mozgott, s az esti altatások után újra közel kerültünk egymáshoz.”
Zoli “Ágival a szülésen kívül sokat beszéltünk a szoptatásról is, egyértelmű volt, hogy szoptatni akarja a lányunkat. Persze, egyetértettem vele, én is tudom, milyen jó az anyatej, de kicsit úgy éreztem, ki leszek zárva a gondoskodásból. Számtalan képet láttam arról, ahogy apukák cumisüvegből etetik a gyereküket, én is szívesen átéltem volna ezt, de Ági hallani sem akart cumisüvegről. Szülés után kiderült, hogy azért nekem is maradt szerep, hisz én ringattam a lányunkat, míg Ági felkészült a szoptatásra, készítettem ki Áginak enni-innivalót, s büfiztettem, ha Viola jóllakott. A legmegerősítőbb az volt, mikor a feleségem azt mondta, nélkülem nem lenne ilyen nyugodt, boldog és jól evő babánk! Ági pedig az életet adó nagybetűs nő számomra!”
Vince “Minden gyerekünk módosított valamit az életünkön. A szexualitás kisebb szerepet kapott, ez tény, és nehéz is volt ezt elfogadnom, de ezt nem lehet a szoptatás számlájára írni. Pusztán a szülés ténye, a rengeteg idő, energia, fáradtság, amit beleteszünk, de főleg a párom, az nagyon kimerítő, szoptatás nélkül is. Nem gondolom, hogy ha nem szoptat, a fennmaradó időt sokkal több szexszel töltenénk. Elfogadtam, hogy átmenetileg háttérbe szorultam kicsit, de az összekacsintások, kis simogatások, pajkoskodások megvannak, van köztünk tűz, és nekem ez elég most.”
Márton “A feleségem viszonylag sokat hízott a terhességei alatt, és ő ettől teljesen összetört. Pedig szerintem így is vonzó. Ő szégyelli a testét, a melleit, nem éli meg jól a teste változásait. Én örültem, hogy szoptatta a gyerekeinket, soha nem volt bennem félelem, hogy fog utána kinézni, de ő még most is azon retteg, hogy nem fog kelleni nekem. Az első gyereknél, mikor először összebújtunk szülés után, szex közben megindult a teje. Szerintem vicces volt, de ő nagyon rosszul érezte magát tőle. Azóta csak melltartóban hajlandó a szexre.“
István “Természetes volt, hogy a feleségem szoptatja a gyermekünket, minket közelebb is hozott egymáshoz. A feleségem nem kapott valódi segítséget a szoptatáshoz az első gyermekünknél, elég hamar bekerültünk a „kevés tej, kell a pótlás” körbe, én próbáltam őt támogatni, hogy fog tudni szoptatni, a fejésben is segítettem neki. Nem kaptunk megfelelő tájékoztatást. Ha a babánk segítséget kapott volna a hatékony szopizáshoz, a tej is hatékonyabban indult volna meg. 8 év múlva született meg a második gyermekünk, már sokkal inkább tudtunk az ösztöneinkre hallgatni, vele már együtt is aludtunk. A házaséletünkre sem az igény szerinti szoptatás, sem az együttalvás nem volt negatív hatással, sőt, inkább kreativitásra sarkallt bennünket!”
Azt üzenem az apáknak, hogy figyeljenek a párjukra, társukra, főleg első gyereknél. Ugyanúgy a nőnek is új dolog, hogy babája született! Sok beszélgetésre, lelki támogatásra van szükségük, kapcsolatban kell maradni egymással, hogy a hétköznapi ügyesbajos dolgoktól kezdve a nehezebb tartalmú eseményeken át együtt menjünk keresztül, nem külön, magányos harcosként.
A cikk aHelloBaby! magazinban jelent meg!
Légy Te is előfizetőnk!
Ajánljuk még a témában:
